15 éves Alonso és Schumacher legnagyobb csatája (videó)

2020.04.24.
Kálovics Tibor

2005-ben ezen a napon rendezték a Forma-1-es San Marino-i Nagydíjat, amely során Fernando Alonso és Michael Schumacher minden idők egyik legemlékezetesebb csatáját vívta a futamgyőzelemért. 

Fotó: Getty Images

A Forma-1 hét évtizedes története tele van óriási csatározásokkal, amelyek az utolsó körig tartottak. Az idősebb rajongók a mai napig jó szívvel idézik fel Rene Arnoux és Gilles Villeneuve párharcát az 1979-es Francia Nagydíjról, de Robert Kubica és Felipe Massa 2007-ben Japánban is olyan csatát vívott, amely a sportág legendás pillanatai közé tartozik. Ezek a csatározások azonban nem a győzelemről döntöttek és meglehetősen ritka is volt, hogy két pilóta az utolsó körig nyüstölje egymást az első helyért. 2005-ben Imolában viszont ez történt: a sportág két legendája ugyanis olyasmit produkált az utolsó körökben, amit ma is visszasírnak a rajongók. 

Michael Schumacher úgy vághatott neki a 2005-ös idénynek, hogy zsinórban öt világbajnoki címet nyert a Ferrarival, karrierje hetedik világelsőségét pedig minden korábbinál simább körülmények között szerezte. Bár a Ferrarinál történtek személyi változások is, valamint a szabályokon is változtattak (betiltott kerékcsere, megváltoztatott kvalifikációs rendszer), mégis sokan úgy vélték, hogy őt kell majd legyőzni. A szezon azonban nem így indult számára: Ausztráliában az időmérőn a körülmények áldozata lett, miután akkor kezdett el szakadni az eső, amikor ő a pályán volt, ám a futamon Nick Heidfelddel a saját hibájából ütközve esett ki. Malajziában csak a középmezőnyből rajtolhatott és mindössze a hetedik helyet tudta megszerezni. Bahreinben már a fejlődés jeleit mutatta és a második helyre kvalifikálta magát, ám néhány kört követően hidraulikai gondok miatt kiesett. A többszörös címvédő így írd és mond 2 ponttal várhatta az európai szezon kezdetét. 

Fernando Alonso ellenben szárnyalt az év elején. Az akkor 24 éves pilóta már futamgyőztesként és a vb (nem is annyira) titkos esélyeseként készülhetett 2005-re. Az első futamon rögtön a a harmadik helyet szerezte meg, csapattársa Giancarlo Fisichella és Rubens Barichello mögött. Malajziában és Bahreinben viszont már senki nem állhatott Alonso és a Renault útjába és 10 ponttal vezette a bajnokságot mindenki előtt. Bár Jarno Truli állt a bajnokság második helyén (két második helyének köszönhetően), a szakértők még mindig azt várták, hogy Kimi Raikkönen és Michael Schumacher lesznek Alonso legnagyobb riválisai, annak ellenére, hogy a német mellett a finn versenyzőnek is meggyűlt a baja a szezon elején a technikával. 

Sokan sírják vissza a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Forma-1-et, mondván az autóknak volt hangjuk, nem voltak ennyire egyértelmű, hogy melyik pilóta nyer (cáfolatként mindjárt ott van a 2001-es, 2002-es és 2004-es idény), és az akkori szabályok egy érdekesebb Forma-1-et hoztak el a közönség számára. Ennek az időszaknak egy szegmensét viszont valószínűleg senki nem sírja vissza: a kétfázisú kvalifikációt. A 2005-ös idényt megelőző két szezonban superpole-rendszerben dőlt el a rajthelyek sorsa, vagyis a pilótáknak egyetlen gyorskörük volt arra, hogy minél jobb helyről rajtoljanak. Ezt a szabályt bolondították meg erre az évre: a szombati időmérő mellett ugyanis vasárnap is rendeztek egy kvalifikációt és a két mért kör eredményét összeadva határozták meg a rajtsorrendet. A szabályt senki sem szerette: a nézők többsége még ki sem ért a futamra, amikor ez a szakasz lefutott, a tv-társaságok többsége (köztük az RTL Klub) nem is adták élőben a második etapot, ráadásul a csapatok dolgát is nehezítette, hogy vasárnapra nemcsak a futam miatt kell koncentrálniuk. Ezt a szabályrendszert aztán néhány futammal később eltörölték és visszatértek a hagyományos egykörös kvalifikációhoz. 

Imolában még ez a rendszer volt érvényben és Schumacher ennek esett áldozatul: szombaton hiába teljesített viszonylag jól, vasárnapi hibája miatt csak a 13. helyről indulhatott a Ferrari szentélyének számító versenypályán. Az élről Kimi Raikkönen (McLaren) startolhatott, Alonso a második legjobb időt autózta összesítésben, míg mögülük Jenson Button (BAR), Mark Webber (Williams), Jarno Trulli (Toyota) és Takuma Sato (BAR) várhatta a piros lámpák kialvását és a 62 körös futamot. Schumachernek ugyan nagyon feküdt ez a pálya (1992 és 2004 között) amikor célba ért, akkor vagy első vagy második helyen végzett, ötször ráadásul diadalmaskodott is itt, ám senki nem várt tőle nagy eredményt az időmérőt követően. 

Az első körök igazi drámát hoztak: előbb Alonso csapattársa Fisichella csapta falnak az autóját, majd a tökéletes rajtja után utcahosszal vezető Raikkönen alatt adta meg magát a McLaren. A spanyol ekkor utcahosszal vezette a versenyt: tíz kört követően Button előtt nyolc, Trulli előtt 15 másodperccel vezetett, Schumacher pedig csak a 11. helyen szerénykedett, mintegy negyedpercnyi lemaradás miatt. A német világbajnok beragadt testvére Ralf mögé és körökön keresztül csak a középmezőnyben autózhatott. Miután Rubens Barichello is a technika áldozata lett a Ferrari-drukkerek kis túlzással már csak a csodában bízhattak, hogy valami jó eredményt ér el kedvenc csapatuk. 

A Schumacher érában a Ferrari egyik legnagyobb fegyvere volt a taktika: a Jean Todt és Ross Brawn nevével fémjelzett csapat olyan bokszstratégiákat alkalmazott, amely a többi csapatot őrületbe kergette és ráadásul ez párosult sokáig a mezőny legjobb pilótájának tudásával és a mezőny legjobb autójával. Ez az autó azonban nem volt a legjobb, viszont a taktikai zsenialitás megmaradt: Schumacher eltolt stratégián volt az élmenőkhöz képes és ez kifizetődőnek bizonyult. Amint üres térben autózhatott, sorra szállította a leggyorsabb köröket és feljött a harmadik helyre. Ezt a pozícióját ráadásul meg is őrizte miután kihívták tankolni. Huszonnyolc kör megtétele után a címvédő hátránya 31 másodperc volt Alonsohoz képest, Button pedig mintegy 20 másodperccel autózott előtte. 

Schumacher a taktikának köszönhetően úgy autózhatott, hogy se előtte, se mögötte nem volt senki a lekörözötteket leszámítva és pokoli tempót diktált. Körönként majdnem egy másodperccel gyorsabb volt mint Button és hamarosan meg is érkezett a BAR pilótájára. Alonso kijött a 42. körben és a Ferrari szerelői is kimentek, elhitetvén mindenkivel, hogy várják a világbajnokot. A bajnok azonban nem jött ki, egészen addig, amíg el nem jött a 49. kör. A gyors tempójának és a stratégiájának köszönhetően Alonso mögé jött vissza és alig másfél másodperc választotta el őket egymástól. Schumacher már a kivezető körén is faragta a különbséget riválisa mögött, akire fel is ért. Jöhetett tehát az azóta már legendássá váló test-test elleni küzdelem a két sztárpilóta között. 

Az egész világ azt várta, hogy Schumacher úgy fog átmenni a fiatal spanyolon is, mint kés a vajon, ám a pontversenyt vezető Alonso is bizonyítani akart, ezért őrületes módon védekezett. Pillanatok alatt négytizedre olvadt a különbség és kezdetét vette egy tíz körös háború. Schumacher nagy fölénye az akkor már másfél évtizede tartó pályafutása során az volt, hogy mentálisan is a vetélytársai fölé kerekedett és kvázi kikészítette pszichikailag az ellenfelet, Alonso személyében azonban emberére akadt. A Renault versenyzője a fiatal korát megszégyenítő módon védekezett ellene hosszú körökön keresztül. A címvédő hiába próbálta meg legalább ötször is ugyanott megelőzni riválisát, a spanyol zárta az ívet ellene. A szűk imolai pálya ráadásul a vezetőnek kedvezett, főleg mert, egyikük sem mert belemenni egy olyan manőverbe, amely veszélyeztette volna azt, hogy célba érjenek. Schumacher aztán az utolsó körben is próbált előzni, valamint a rövid célegyenesben is kigyorsított, ám végül Fernando Alonsót intették le az első helyen. A két pilótát a célban 215 ezredmásodperc választotta el egy 305 kilométeres száguldás során. 



Mindketten csak a legnagyobb tisztelettel beszéltek egymásról a leintést követően és egyértelmű volt, hogy mindketten bizonyítottak: Alonso igazolta, hogy megérett a bajnoki címre, miután egy gyorsabb autót tartott vissza attól, hogy megelőzze, Schumacher pedig megmutatta, hogy tempót tekintve még mindig a legjobbak közé tartozik. Az azóta már legendássá váló csatározás már csak azért is volt kiemelkedő, mert mindketten az autójuk teljesítményének határán autóztak, úgy, hogy 310-es tempónál nem voltak veszélyesek a másik egészségre és teljesen sportszerű harc zajlott. 

A futamnak aztán lett utóélete is a csata mellett: a versenyt követően kiderült, hogy a harmadik helyen célba érő Jenson Button és a hatodikként záró Takuma Sato BAR-Hondája 4,5 kilogrammal könnyebb a megengedettnél. A két pilótát azonnali hatállyal kizárták, ráadásul a következő két futamról el is tiltották őket. A végeredményben ráadásul nem is ez volt az egyetlen változás: Ralf Schumacher 25 másodperc időbüntetést kapott egy veszélyes bokszutcai manőverért és így csak kilencedik lett. 

A kizárásoknak köszönhetően a harmadik helyet Alexander Wurz szerezte meg, aki Juan-Pablo Montoyát helyettesítette a McLarennél (A kolumbiai a hivatalos indoklás szerint teniszezés, ám meg nem erősített információk szerint motokrosszozás közben sérült meg). Jaques Villenuve (Sauber) lett a negyedik megelőzve Jarno Trullit (Toyota) és Nick Heidfeldet (Williams). Az utolsó két pontszerző helyen Mark Webber (Williams) és az élete első futamát teljesítő Vitantonio Liuzzi zártak. 

Alonso az erős szezonkezdésének köszönhetően toronymagasan vezette a világbajnokságot és bár a szezon második felében Kimi Raikkönen és a McLaren többször is legyőzte őt, végül két futammal a szezon vége előtt Brazíliában megszerezte élete első világbajnoki címét. Schumachernek ugyan voltak felvillanásai (második hely Kanadában, pole és dobogó a Hungaroringen) és megnyerte a "hatautós" indianapolisi futamot, ám a technika valamint a gyengébb autó miatt nem volt esélye a vb-címért harcolni. A hétszeres világbajnok végül a harmadik helyet azért így is elcsípte összetettben Alonso és Raikkönen mögött. 

Fotó: AFP


2006-ban aztán Alonso és Schumacher nemcsak egy futamon keresztül, hanem egy egész évadban vívott egymással lenyűgöző csatát a világbajnoki címért, amelyből a spanyol került ki győztesen. A csata csúcspontja akkor is Imola volt ahol szinte megismételték 2005-ös harcukat azzal a különbséggel, hogy akkor Schumacher vezetett és nyerte meg a verseny. Az imolai pályán akkor rendeztek utoljára Forma-1-es futamot és a legendás aszfaltcsík nem is búcsúzhatott volna méltóbban, mint két ekkora klasszisnak a késhegyre menő csatájával. 

A 2005-ös San Marinó-i Nagydíj végeredménye:

1  Fernando Alonso Renault 1h27:41.921
2  Michael Schumacher Ferrari + 0.215
3  Alexander Wurz McLaren-Mercedes + 27.554
4  Jacques Villeneuve Sauber-Petronas + 1:04.442
5  Jarno Trulli Toyota + 1:10.258
6  Nick Heidfeld Williams-BMW + 1:11.282
7  Mark Webber Williams-BMW + 1:23.297
8  Vitantonio Liuzzi Red Bull-Cosworth + 1:23.764
9  Ralf Schumacher Toyota + 1:35.841
10  Felipe Massa Sauber-Petronas + 1 kör
11  David Coulthard Red Bull-Cosworth + 1 kör
12  Narain Karthikeyan Jordan-Toyota + 1 kör
13  Tiago Monteiro Jordan-Toyota + 2 kör
Ki  Christijan Albers Minardi-Cosworth Hidraulika
Ki  Rubens Barrichello Ferrari Elektronika
Ki  Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes Kardántengely
Ki  Patrick Friesacher Minardi-Cosworth Kuplung
Ki  Giancarlo Fisichella Renault Baleset
DQ  Jenson Button BAR-Honda kizárva
DQ  Szató Takuma BAR-Honda kizárva

Végleg elválnak a McLaren és Alonso útjai

2020.01.21.
Dorogi László

A Forma-1 kétszeres világbajnoka faképnél hagyja a brit istállót és nagykövetként sem képviseli a McLarent a jövőben.

Fotó: autosport.com

A szakítás nem volt az a nagy ajtócsapkodós balhé, a szépen csendben váltak el.

"Fernando világklasszis versenyző, minden jót kívánunk neki a jövőben. Az együttműködésünk véget ért, de mindig a McLaren család tagja marad"

- írta közleményében a McLaren.

A spanyol pilóta 2007-ben címvédőként szerződött a McLaren Forma-1-es csapatához, de ha azt mondjuk, hogy nem volt zökkenőmentes első wokingi idénye, akkor még nem mondtunk semmit. A feszültség az első pillanattól kezdve tapintható volt közte és az akkor még fiatal üstökösként berobbanó csapattársa, Lewis Hamilton között, s hiába nyert meg az idényben négy futamot is, a világbajnoki címet végül elbukta Kimi Raikkönennel szemben. A Hamiltonnal való konfliktusának köszönhetően összebalhézott Ron Denis csapatfőnökkel is, így gyorsan továbbállt.

Az Alonso és Denis közötti békülésre hosszú éveket kellett várni, de 2015-ben megszületett a konszolidációs megállapodás, és a spanyol visszatért a McLarenhez, ám a csapat már közel sem tartozott az élmenők közé, mint az első időszakában. Alonso rendre erőn felül teljesített a pocsék McLaren-Hondával, de a futamgyőzelmekre esélye sem volt. A kétszeres világbajnok egyre többször kritizálta a száguldó cirkuszt, mondván unalmas és kiszámítható, 2018-ban pedig el is hagyta a sorozatot, bár a McLarennel megmaradt a munkakapcsolata.

Alonso versenyezni akar, de a Forma-1-ben nem lehet

A spanyol szerint közel sem olyan a csata a száguldó cirkusz nyomvonalain, mint ahogy azt elképzelte tizenhét évvel ezelőtt. Fernando Alonso néhány napja jelentette be, hogy felhagy a Forma-1-es versenyzéssel és inkább más sorozatban, sőt, sokkal inkább sorozatokban próbálná ki magát.

A spanyol versenyző azóta több sorozatban is kipróbálta magát, részt vett a Dakar-ralin, ahol tizenharmadikként ért célba, de versenyzett az Egyesült Államokban az Indycarban és nyert Le Mans-i 24 órás versenyt is. Az autóversenyzők álmához, a Tripla koronához (ami egy Forma-1-es Monacói Nagydíj győzelemből, egy Le Mans-i sikerből és egy Indy 500-as sikerből áll) már csak egy Indy 500-as futamgyőzelemre van szüksége.

Alonsónak nincs helye a McLarennél

A Forma-1 kétszeres világbajnoka jelezte, kifejezetten ínyére lennének a héten elfogadott, 2021-es szabályváltoztatások, így szívesen visszatérne a száguldó cirkuszba. Az viszont már most biztosnak tűnik, ha meg is valósul a nagy visszatérés, az nem a McLarennél történik meg.

Alonso még nem mondott le a Forma-1-es visszatérésről sem, ehhez viszont egy jó ajánlatra is szüksége lenne.

Alonsónak nincs helye a McLarennél

2019.11.02.
Dorogi László

A Forma-1 kétszeres világbajnoka jelezte, kifejezetten ínyére lennének a héten elfogadott, 2021-es szabályváltoztatások, így szívesen visszatérne a száguldó cirkuszba.

Fotó: autosport.com

Az viszont már most biztosnak tűnik, ha meg is valósul a nagy visszatérés, az nem a McLarennél történik meg. Zak Brownt, a McLaren Racing elnök-vezérigazgatóját ugyanis megkérdezték arról, visszacsábítanák-e a spanyol pilótát a száguldó cirkuszba, de a válasz egyértelműen süvített a kérdező újságíró fülébe: nem.

Ahogy arról a Blogstaron is beszámoltunk, az Nemzetközi Automobil Szövetség a héten hozta nyilvánosságra a 2021-es idénytől bevezetésre kerülő szabálymódosításokat, amelyeket mind a 10 csapat elfogadott és az FIA Motorsport Világtanács is jóváhagyott.

Bejelentették a 2021-es szabályváltoztatásokat

Austinban nyilvánosságra hozták a 2021-es idénytől bevezetésre kerülő szabálymódosításokat, amelyeket mind a 10 csapat elfogadott és jóváhagoytt az FIA Motorsport Világtanács is. A szabályokat három kategóriára lehet elkülöníteni: technikai szabályok, sportszabályok és pénzügyi szabályok. A technikai változtatások a motort nem érintik, ám az aerodinamika jelentősen át fog alakulni.

Fernando Alonsót még szerződés köti a McLaren csapathoz, ugyanis az IndyCar sorozatban az istálló autójával szerepelt, de a kontraktus 2019 végén lejár. Az nem elképzelhetetlen, hogy az IndyCar-sorozatra vonatkozóan meghosszabbítja szerződését a brit alakulat, de a hírek szerint alaposan eltávolodtak egymástól a felek.

Zak Brown a RaceFans oldalnak adott nyilatkozatában elmondta, az év végén biztosan leülnek tárgyalni a spanyol pilótával, mert szeretnék tisztázni, hogy mit szeretne csinálni a jövőben, illetve van-e olyan terve, amely mindkét fél számára érdekes lehet. Amennyiben nincs, elválnak útjaik.

Fernando Alonso korábban bejelentette, hogy 2020-ban biztosan rajthoz áll egy patinás versenyen: ezúttal raliversenyzőként próbálja ki magát és elindul a jövő évi Dakaron.

Alonso ismét visszatérhetett volna a Forma-1-be

2019.08.17.
Dorogi László

A kétszeres spanyol világbajnoknak viszont egyelőre nem fűlik a foga a nagy újrakezdéshez. Pedig most nem is egy bóvli csapat invitálta újra a száguldó cirkuszba.

Fotó: Sky Sports

Ahogy azt a Blogstar is megírta, a szezon felénél páros lábbal rúgta ki köszönte meg Pierre Gasly szolgálatait a Red Bull istálló és egy helycserés támadással a Toro Rossós Alexander Albont ültette a francia pilóta helyére a 2019-es idényből hátra lévő kilenc futamra. Miközben Gasly búsan bandukolhat vissza az utánpótláscsapathoz, a spanyol sajtó ismét megpendítette az Alonso-szálat.

Pilótacsere a Red Bullnál, lefokozták az alul teljesítő Gaslyt

A Belga Nagydíjon már nem a Pierre Gasly lesz Max Verstappen csapattársa a Red Bull Hondánál. A franciát a Toro Rossós Alexander Albon váltja. Sokan felkapták a fejüket, amikor a Red Bull a szezon előtt bejelentette, a francia Pierre Gasly lesz a 2019-es idényben Max Verstappen csapattársa az istállónál.

A Red Bull ugyanis állítólag a Brit Nagydíj ideje alatt felvette a kapcsolatot a Forma-1 kétszeres világbajnokával, hogy ugyan üljön már be a második számú autójukba Max Verstappen mellé, de Alonso köszönte szépen a lehetőséget, ismét nemet mondott. No, nem az osztrákoknak ismét, hanem úgy am block a Forma-1-nek. Tavalyi visszavonulása óta hetedik alkalommal keresték meg a visszatérés ügyében - persze, ha lehet hinni egyáltalán ezeknek a híreknek.

Alonso egyébként azért kosarazta ki a Red Bullt, mert szerinte az osztrákok idei autója nem alkalmas arra, hogy a világbajnoki címért versenyezzen vele, ennek viszont némileg ellentmond Max Verstappen elmúlt hetekben mutatott teljesítménye.  A spanyol esetleges visszatérése egyébként folyamatosan lázban tartja a Forma-1 világát, hozták már szóba a Mercedesszel Valtteri Bottas kárára, látta benne a sajtó a megrekedt Sebastian Vettel helyettesét a Ferrarinál, ennek ellenére a nagy comeback várat magára.

A spanyol fenegyerek egyébként nem unatkozik, most éppen a Dakar ralit tűzte ki magának teljesítendő célként, s nemcsak a Forma-1-ben, de az IndyCarban és a Formula E-ben is tárt karokkal várják.

Ezzel az autóval száll harcba Alonso a tripla koronáért

2019.04.09.
Dorogi László

Eddig mindössze egyetlen autóversenyzőnek, a brit Graham Hillnek sikerült megnyernie a Forma-1-es Monacói Nagydíjat, a 24 órás Le Mans-i versenyt és az Indy500-at egyaránt.

Fotó: McLaren

Fernando Alonsónak már csak ez utóbbi hiányzik ahhoz, hogy Hill után második pilótaként megszerezze a motorsportok tripla koronáját, a McLaren pedig hétfőn délután be is mutatta azt az IndyCar-autót, amivel a kétszeres Forma-1-es világbajnok májusban rajthoz áll az Indy500-on.

Az autót a McLaren Technológiai központjában készítették, festése pedig a narancssárga és kék színek miatt igencsak emlékeztet a Forma-1-es McLarenek festésére. Nemcsak a dizájn, a rajtszám is a wokingiak múltja előtt tiszteleg, Alonso ugyanis a 66-os rajtszámot kapta meg, amellyel Mark Donohue 1976-ban megnyerte az Indy500-at - ez volt az első ilyen jellegű siker az istálló fennállása során.

"Nagyon izgatott vagyok, hogy végre leleplezhettük a 66-os rajtszámú autót, amivel Indianapolisban fogok versenyezni. A csapat nagyon keményen dolgozott, hogy időben elkészüljön a gép, ami csodálatosan néz ki a 2019-es festést viselve. A célom nem változott, nyerni akarok és meg akarom szerezni a nagy mesterhármast"

- nyilatkozta Alonso.

Hát eddig bírta Alonso a Forma-1 nélkül

2019.03.29.
Dorogi László

Nem csoda, hiszen a kétszeres spanyol világbajnok a fél életét a száguldó cirkuszban töltötte el. Visszavonulását követően most tesztelni tér vissza a Forma-1-be.

Fotó: Autocar

Fernando Alonso is részt vesz a McLaren-Renault-t bahreini tesztjén a hétvégi Forma-1-es futamot követően - jelentette be csütörtökön a wokingi istálló. A veterán spanyol pilóta két napon keresztül fogja segíteni szakmai tudásával és tapasztalatával az istállót az autó fejlesztésében.

A kétszeres F1-es világbajnok a tavalyi szezon közben jelentette be, hogy elhagyja a száguldó cirkusz fedélzetét és más sorozatokban próbálja ki magát, s nem is megy ez rosszul neki, Daytonában például megnyert egy 24 órás versenyt. Ezzel együtt azt sohasem jelentette ki, hogy végleg visszavonul a Forma-1-től, s mostani szerepvállalása is erre enged következtetni, bár aligha számítottak sokan arra, hogy ilyen gyorsan elkezdi hiányolni az általa korábban oly sokszor kritizált sorozatot.

Fernandói búcsúbeszéd, igazságtartalommal fűszerezve

Egy hét. Ennyi maradt hátra Fernando Alonso Forma-1-es pályafutásából. Furcsa. És egy picit szomorú is. A kétszeres spanyol világbajnok, ha csak az utolsó évekre tekint vissza, kvázi dicstelenül lép ki a száguldó cirkusz vándortársulatából. Alonso két világbajnoki címet nyert a Renault-val karrierje első felében, hogy aztán a második végén nevetség tárgyává tegye magát minden egyes héten a folyamatosan befuccsoló McLarennel.

A McLaren egyébként főként a Pirelli abroncsait teszteli majd Bahreinben, így ebből a szempontból különleges helyzetben vannak a wokingiak, ugyanis a többi istállóval ellentétben ők két autót is indíthatnak a teszten: a teszt első napján Alonso egész nap körözhet, a másik autón pedig Carlos Sainz és Lando Norris osztoznak majd, míg a második napon Norrisé lesz az egész napos tesztlehetőség, Alonso pedig honfitársával osztja meg a feladatokat.

Alonso szerint unalmas a Forma-1

A spanyol világbajnok szerint nem tesz jót a sorozatnak, hogy már csütörtöki edzések után meg lehet mondani a vasárnapi rajtsorrendet. Sorsdöntő versenyhétvége vár a Forma-1-es csapatokra Bahreinben.

A Forma-1 szabályai szerint a szezon négy tesztnapjából az istállóknak két napon keresztül olyan pilótának kell lehetőséget adniuk, aki maximum két darab Forma-1-es futamon indult el életében, a McLarennek így kapóra jön, hogy Norris Bahreinben még csak pályafutása második futamára készül. A szabályoknak köszönhetően mutatkozhat be a Forma-1-ben Mick Schumacher is, aki a Ferrariba és az Alfa Romeoba is beülhet jövő hét elején.

Ami Alonsót illeti, természetesen a spanyol továbbra is a Triplakoronára hajt, ehhez pedig már csak az Indy 500-on kellene nyernie, hiszen az ehhez szükséges Monte Carlo-i Forma-1-es futamgyőzelem és a klasszikus Le Mans-i 24 órás verseny trófeája már a vitrinjében van. Ez a bravúr egyébként mindössze egy embernek, egy bizonyos Graham Hillnek jött össze eddig az autósport történetében.

Fernandói búcsúbeszéd, igazságtartalommal fűszerezve

2018.11.18.
Dorogi László

Egy hét. Ennyi maradt hátra Fernando Alonso Forma-1-es pályafutásából. Furcsa. És egy picit szomorú is.

Fotó: motor1.com

A kétszeres spanyol világbajnok, ha csak az utolsó évekre tekint vissza, kvázi dicstelenül lép ki a száguldó cirkusz vándortársulatából. Alonso két világbajnoki címet nyert a Renault-val karrierje első felében, hogy aztán a második végén nevetség tárgyává tegye magát minden egyes héten a folyamatosan befuccsoló McLarennel. És ne értsenek félre, nem maga miatt vált nevetségessé, hanem a wokingiak miatt. Ez mindenki számára egyértelmű.

Szóval Alonso, egy hét múlva, vasárnap, Abu-dhabiban áll utoljára rajthoz a sorozatban, mi pedig csak abban reménykedhetünk, hogy legalább egy futam befejezésének lehetőségét felkínálja neki a sors egy tálcán, s ahogy az utóbbi időszakban megszokhattuk tőle, küldött még egy utolsó, önelbocsájtó szép üzenetet a Forma-1-nek címezve.

"Jelenleg nem az történik az F1-ben, ami engem arra inspirált, hogy autóversenyző legyek. Azért távozok a Forma-1-ből, mert gyenge. Sokkal többet beszélünk arról, hogy mi történik a pályán kívül, mint azon belül. Mindig politikáról és buta rádióüzenetekről esik szó. Talán néhány hibával, de le tudnám írni a következő futam első 15 helyezettjét. Nehéz elfogadnom milyen kiszámíthatóvá vált minden. Remélem, sikerül megelégedettséget találnom más sorozatokban."

Ez utóbbit mi is reméljük, hiszen akár tetszik, akár nem, Fernando Alonso a huszonegyedik század Forma-1-ének egyik legmeghatározóbb alakja. Azon pedig talán érdemes lenne elgondolkoznia az érintetteknek, amiről a spanyol beszél, mert bőségesen találunk benne igazságot.

Glória, életem

2018.08.30.
Dorogi László

Furcsálltuk nagyon a szezon elején a Forma-1-es autók újdonsült elemét, a Belga Nagydíj viszont rávilágított, hogy életeket is menthet.

Fotó: formula1.com

"Azt már a szezon első időmérőedzése után nyugodt szívvel elmondhatjuk: ezt a fejvédő bizbaszt - ami természetesen a pilóták testi épségének védelmét szolgálja - ugyanúgy meg kell még szoknunk, mint annak idején a kávédaráló hangú motorokat, na meg a keskenyített első és hátsó szárnyakat."

- írtam tavasszal, miután a Forma-1-es autók egy új, eddig számunkra ismeretlen, azaz csak a tesztek során használatos elemmel felvértezve vágtak neki az új szezonnak. A Halóval - ez a becsületes neve -, közkedvelt nevén a Glóriával.

A pilóták közül sokan ellenezték az elem bevezetését, részben kényelmi, részben versenyzői szempontból, sokan panaszkodtak arra, hogy nem látnak ki tőle rendesen az autóból, hogy rontja az autó aerodinamikáját, a versenyhelyszíneken is át kellett variálni a lámpás jelzések elhelyezését, és így tovább és így tovább.

Na most ez a budiülőkére hasonlító elem hétvégén megmentette Charles Leclerc életét. A Belga Nagydíj egyébként versenybe szállhat a szezon legunalmasabb futama díjért és ott jó eséllyel - bár még jó néhány verseny hátra van - dobogóra is állhatna, az első körben viszont, még inkább az első kanyarban történt egy s más.

Például az, hogy Nico Hülkenberg rá egyáltalán nem jellemző módon kapitális hibát vétett, túl nagy lendülettel szerette volna bevenni az első hajtű kanyart, ám a felesleges lendülettel nem tudott mit kezdeni, belerongyolt Alonso McLarenjének farába, aminek hatására a narancssárga autó kis híján Föld körüli pályára állt. Alonso kocsijáról majdnem teljes egészében leszakadt a motorborítás, miközben átrepült Charles Leclerc feje és Sauberje fölött.


Leclerc a futam után úgy nyilatkozott, hogy frusztrálja az első körös kiesés és bár soha nem volt rajongója a glóriának, most nagyon boldog, hogy a feje fölött volt. Miért? Hát ezért:

Alonso versenyezni akar, de a Forma-1-ben nem lehet

2018.08.17.
Dorogi László

A spanyol szerint közel sem olyan a csata a száguldó cirkusz nyomvonalain, mint ahogy azt elképzelte tizenhét évvel ezelőtt.

Fotó: formula.hu

Fernando Alonso néhány napja jelentette be, hogy felhagy a Forma-1-es versenyzéssel és inkább más sorozatban, sőt, sokkal inkább sorozatokban próbálná ki magát. Az okok sejthetőek voltak eddig is, most azonban a kétszeres spanyol világbajnok maga öntött tiszta vizet a pohárba azzal kapcsolatban, miért döntött így.

"Vannak nagyobb kihívások is az életben, mint amit most a Forma-1 kínálni tud nekem. A versenyzés egy olyan sport, aminek nagyon sok pozitív oldala van, amit 17 vagy 18 éve élvezek, most viszont már nem olyan a csata a pályán, mint amilyet szerettem volna akkor, amikor csatlakoztam az F1-hez, a korábbi szezonjaimban éreztem, vagy azokban a szériákban, amelyeket kipróbáltam az utóbbi időszakban."

Alonso hozzátette, az elmúlt évek sikertelenségének frusztrációja vezetett részben a döntés meghozataláig, de nem ez volt az elsődleges indok.

"Azért hagyom abba, mert a pályán zajló harcok már meglehetősen vérszegények. Valójában nem is a versenyről, hanem a pályán kívüli dolgokról beszélünk folyamatosan: a vitákról, a rádióüzenetekről, és így tovább. Amikor már több szó esik ezekről a dolgokról, az megmutatja, hogy rossz irányba haladunk, mert ebből az vezethető le, hogy nem a pályán zajló csata volt a legérdekesebb egy versenyhétvégén. Ezt érzem most az F1-el kapcsolatban, és úgy gondolom, hogy más szériák jobb és élvezetesebb akciót kínálnak"

- fogalmazott meg éles kritikát a spanyol.

Jövőre is lesz spanyol pilótája a McLarennek

2018.08.15.
Dorogi László

A jelenleg a Renault pilótájaként versenyző Carlos Sainz ül Fernando Alonso idény végén megüresedő ülésébe a McLarennél.

Fotó: Sky Sports

Bár egyelőre hivatalos bejelentés nem történt, az ESPN amerikai sportcsatorna úgy tudja, a 23 éves spanyol pilótát csütörtökön mutatják be az istálló wokingi főhadiszállásán.

A történet kissé kacifántos, mert Sainz eredetileg a Red Bull pilótája, ám Daniel Ricciardo és Max Verstappen mögött csak a harmadik helyen áll a hierarchiában, ezért adták kölcsön a Renault-nak, ahol Nico Hülkenberg csapattársa volt. Néhány napja robbant azonban a hírbomba, hogy Daniel Ricciardo nem hosszabbítja meg a Red Bullnál lejáró szerződését és némileg meglepő módon a Renault-hoz igazol, az pedig gyorsan kiderült, hogy Hülkenberg pozícióját nem veszélyezteti a francia istállónál, így Sainznak mindenképpen távoznia kell.

Amerikai sajtóértesülés szerint Sainz 2020-ig szóló szerződést ír alá a McLarennél és annak a Fernando Alonsónak a helyére érkezik, aki kedden jelentette be, hogy a 17. szezonjának végén távozik a száguldó cirkuszból.

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?