Forma-1: mennyire aranybánya a Toro Rosso a Red Bull számára?

2019.08.12.

A Red Bull döntése értelmében Pierre Gasly és Alexander Albon helyet cserélnek a szezon hátralévő részében. A pilótacsere kapcsán felidézzük, hogy mire mentek a Forma-1-ben a Toro Rosso nagy ígéretei.

Fotó: bbc,com

2006-ban azzal a céllal hozták létre a Toro Rossót, hogy a Red Bull pilótaprogramjában résztvevő tehetségek számára lehetőséget biztosítsanak a Forma-1-ben. Az új istálló meglehetős népszerűtlenségnek örvendett, hiszen sokan csak Dietrich Mateschitz játékszerének tekintették az anyaistállót is, a mezőnyben egyedüliként (lefojtott) V10-es motort használhattak, ráadásul a Minardi helyét vették át a királykategóriába. 

Vitantonio Liuzzi és Scott Speed volt az a két pilóta akivel elkezdődött a Toro Rosso F-1-es története, a 2006-os Bahreini Nagydíjon. A szakértők meglehetősen vegyesen fogadták, hogy ez a két fiatal versenyző kapta meg a lehetőséget. 

Az olasz pilótát az egyik legnagyobb tehetségégként harangozták be, mint egykori Forma-3000-es bajnokot és gokart-világbajnokot, ám egy évvel korábbi debütálása a nagycsapatnál csalódást okozott. Liuzzi akkor felváltva vezette a Red Bullt Christian Kilennel, ám a szezon közepétől a kevesebbre taksált osztrák kapta meg a csapat második ülését. Speed a GP2-es sorozat harmadik helyezettjeként érkezett, ám sokan túl forrófejűnek tartották ahhoz, hogy sokra vigye. 

A debütálás nem is sikerült túl jól: a két Toro Rosso szinte folyamatosan a mezőny hátsó felében foglalt helyet az időmérők során, és mivel csak a harmatgyenge Midlantnél és az óriási technikai hátrányban lévő Super Agurinál voltak gyorsabbak, a pontszerzés is sokáig álom volt. Az egyetlen pontszerzés Liuzzi nevéhez fűződött, aki az Amerikai Nagydíjon lett nyolcadik a kilenc beérkező közül. Speed néhányszor legyőzte csapattársát az időmérőn, így végül 2007-re is megkapták a lehetőséget. 

A második év azonban katasztrofálisan indult: nem volt elég, hogy még a Super Aguri is átlépte a csapatot a ranglétrán, a technikai hibák szinte állandóak voltak a csapatnál, Speed pedig többször is önhibájából esett ki. Az amerikai viselkedése ráadásul a pályán kívül is elviselhetetlen volt: Ausztráliában a Red Bullos David Coultharddal ordibált a futamot követően, kicsapongó életet élt, sőt Franz Tost csapatfőnökkel fizikai konfliktusba is bonyolódott. Természetesen nem várták meg a szezon végét, hanem még a nyáron kirúgták. 

Azok a pilóták akik a Toro Rossonál lehetőséget kapnak, ha nem is a Forma-1-ben, de egy másik elitkategóriában sikeresek lesznek általában. Speed kivételnek számít, sem a Nascarban, sem az IndyCarban nem termett neki babér, a Formula-E-ben egyszer volt dobogós, így jelenleg az amerikai ralikrossz bajnokságban versenyez. Ott ugyan sikeres, de a tehetsége többre predesztinálta. 

Speed helyére a BMW-től Sebastian Vettelt vásárolták meg, aki Robert Kubica helyetteseként pontot szerzett Indianapolisban. Ezzel a pilótacserével pedig elkezdődött a Toro Rosso aranykora, amelyet ironikus módon egy olyan pilóta hozott el, akinek semmi köze nem volt a Red Bull pilótaprogramjához. 

Vettel érkezésének gyümölcse az ázsiai futamokra érett be igazán. Japánban az ifjú német a kilencedik helyre kvalifikálta magát és csak azért nem végzett dobogós helyen, mert a biztonsági autó mögött ütközött Mark Webberrel. Kínában aztán már nem állította meg semmi az akkor még csak ígéretnek számító pilótát, aki a bravúros negyedik helyen ért célba. A csapat örömét Liuzzi hatodik helye fokozta. 

Az olasztól ezzel elköszöntek a csapatnál és 2008-ra nem is talált helyet magának. "Tonio" még versenyzett a Force Indiánál (2009-10) és a harmatgyenge 
HRT-nél (2011), de végül ő is azon pilóták közé került, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 

Vettel maradása 2008-ra  természetes volt, mellé pedig nem egy Red Bull által kinevelt tehetség, hanem egy igazi nagyágyú érkezett. Sebastien Bourdais 2002-ben Forma-3000-es bajnok volt, 2004 és 2007 között pedig uralta a Champ Car szériát. Óriásiak voltak a várakozások, hogy "Der Seb" és "Le Seb" milyen eredményeket fog elérni, ám a német nagyon hamar a maga javára fordította a párharcot. 

Monacóban debütált a csapat új autója az STR 3, amely a Toro Rosso történetének legjobb konstrukciója lett. Vettel rögtön egy ötödik hellyel avatta fel az új versenyautót a monacói esőben, sorra gyűjtötte a pontokat és utasította rendre maga mögé a Red Bull autóit is. Az év utolsó hét futamából hatszor a legjobb nyolcban végzett, ám egyértelműen a monzai hétvége emelkedik ki nemcsak a szezon, de a csapat történetéből is. 

Fotó: Reuters

Alig két hónappal a 21. születésnapja után Vettel előbb megszerezte a pole pozíciót Monzában, majd végig vezetve aratott rajt-cél győzelmet az utóbbi évtizedek egyetlen esős Olasz Nagydíján. Nem is volt kérdés, hogy ő kapja meg a visszavonuló David Coulthard megüresedő helyét a Red Bullnál, és így ő lett az első olyan pilóta akivel a Toro Rosso elérte a célját. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem. 

Bourdais közben szenvedett és két hetedik hely mellett nem sok vizet zavart, Monzában meglett volna neki is a lehetősége a szép eredményre, ám a harmadik rajtkockából indulva autója lefulladt a rajtnál és végül nem szerzett pontot. Távozásáról sokáig pletykálták, ám végül még a 2009-es szezonra megkapta a lehetőséget. 

Sebastien Bueminek nem volt könnyű dolga Vettel helyének átvételével, és bár a fiatal svájci nem tudta azokat az eredményeket elérni, mint német kollégája, mégsem okozott csalódást. Rögtön az első futamon jobb eredményt ért el, mint Bourdais és a Német Nagydíjig jobban is teljesített csapattársánál. Azért csak a hockenheimi fordulóig, mert az egykori Champ Car-bajnokot a futamot követően kirúgta a csapatvezetés. 

Bourdais-val szemben óriási reményei voltak mindenkinek, ám a francia pilóta dicstelenül távozott a "Száguldó cirkuszból". A karrierje alaposan hanyatlani kezdett és csak az utóbbi években került újra stabil pályára, mikor is elkezdett futamokat nyerni az IndyCarban. 

Jaime Alguersuari lett az akit Bourdais helyére szerződtettek és a spanyol minden idők legfiatalabb Forma-1-es pilótájaként debütálhatott a Hungaroringen. Pontot ugyan nem szerzett első F-1-es félévében, de a csapatvezetőket így is meggyőzte szerződtetéséről. 

2010-re tehát maradt a Buemi-Alguersuari felállás, ám az eredményeket tekintve mindketten inkább a középmezőnyhöz tartoztak, mintsem, hogy meglássák bennük az új Vettelt. Egy teljes év alatt négy ileltve három alkalommal szereztek pontot, de ez is elég volt ahhoz, hogy 2011-re is lehetőséghez jussanak. 

Érezni lehetett, hogy mindkét pilóta érzi, hogy ez az utolsó lehetőségük és több, mint háromszor annyi pontot gyűjtöttek, mint egy évvel korábban. Hiába voltak azonban egyre stabilabban ott a legjobb 10-ben, mindkettejüknek menniük kellett. 

Két év tehát lényegében kútba esett a csapatnál, mivel nemhogy a Red Bullnál, de semelyik másik csapatnál sem kapták meg a lehetőséget ezek a pilóták a Forma-1-ben. Életútjuk pedig nem is lehetne eltérőbb: Buemi hamar talpra állt és kétszeres Endurance-világbajnok (2014, 2018-19), kétszeres Le Mans-i győztes (2018, 2019) valamint Formula-E világbajnok (2015-16) lett. Alguersuari ellenben teljesen eltűnt a süllyesztőben, két évig még tesztelt a Pirellinek, ám egy rosszul sikerült Formula-E idény után 26 évesen bejelentette visszavonulását. 

A teljesen újonc Jean-Eric Vergne, valamint a HRT-vel némi tapasztalatot szerző Daniel Ricciardo kapta meg a lehetőséget a 2012-es idényre. Az ausztrál rögtön a szezonnyitón pontot szerzett hazai pályán, de Vergne is hamar bizonyította, hogy nem lesz számára nagy ugrás a királykategóriában való versenyzés. Szinte folyamatosan egymás mögött végzett a két autó, de egyikük sem tudott fölénybe kerülni az első évük során. Végül Vergne szerzett több pontot kettejük közül (16-10). Ami viszont nagy problémát jelentett, hogy a más szintet képviselő (vagy inkább lefelé kilógó) Caterham-Marussia-HRT hármas után a Toro Rosso szerezte a legkevesebb pontot. 

Fotó: autosport.com

Egy évvel később a helyzet annyiban változott, hogy a Williams a csapat mögé került, valamint Daniel Ricciardo szerzete kettejük közül a több pontot. Az ausztrál ezzel megkapta Mark Webber helyét a Red Bullnál, Vettel után az első lett, aki feljebb léphetett és lett hétszeres futamgyőztes 

Vergne teljesítménye arra azért elég volt, hogy még egy évet vezethesse a Toro Rossót, csapattársnak viszont megkapta Danyil Kvjatot. Az orosz pilóta kinevezése nem okozott osztatlan sikert, mivel sokan azt várták, hogy az alacsonyabb kategóriákban remekelő Antonio Felix Da Costa kapja meg a lehetőséget. Ami hab volt a tortán, hogy Kvjat nem is versenyzett a GP2-ben, hanem egyből a GP3 megnyerése után debütálhatott. 

Az orosz teljesítménye azonban hamar elűzte a kételyeket. Első négy futamából háromszor pontot szerzett és stabilan célba hozta az autót szinte mindig. A kvalifikációkon sokszor Vergne előtt végzett, hazai nagydíján pedig az előkelő ötödik helyről startolhatott. Hiába szerzett Vergne jóval több pontot, nem keltett nagy meglepetést, hogy Kvjat lett az akit a távozó Vettel helyére szerződtetett a nagy csapat. 

Vergne nem is talált helyet magának 2015-re, ő azonban szintén talpra tudott állni az F-1-es időszakot követően. Jelenleg a Formula-E-ben és az Endurance-vb-n is bizonyítja képességeit, előbbi szériában immáron kétszeres világbajnoknak mondhatja magát. 

2015-ben így egy újabb újoncpáros vezethette a Toro Rossókat: Carlos Sainz Jr. a WSR bajnokaként, míg Max Verstappen Alguersuarihoz hasonlóan korrekorderként érkezett a mezőnybe. A hollanddal kapcsolatban is megvoltak a kétkedések, tekintve, hogy egy európai Forma-3-as harmadik helye volt az egyetlen jelentős eredménye, és még a 18-at sem töltötte be. 

Verstappen viszont nemcsak, hogy szemtelen, ám mégis érett stílusával cáfolt rá a kétkedőkre, de szinte azonnal szállítani kezdte az eredményeket. Már a második futamán pontot szerzett, a szezonhajrában pedig hatszor végzett a legjobb 10-ben zsinórban. A csúcspontot a magyar és az amerikai futam jelentette, mindkét alkalommal negyedikként intették le. 

Sainz éve szintén jól sikerült egy újonchoz képest, ám csapattársa kissé elhomályosította őt. Nem volt kérdéses egyik pilóta jövője sem a csapatnál, 2016-ban azonban már nem sokáig alkották ők az istálló pilótapárosát. 

Fotó: AP

Remek rajtot vett a csapat és az új idény első három versenyéből kétszer is dupla pontszerzésnek örülhettek. Az Orosz Nagydíjat követően aztán Danyil Kvjatot kitették a Red Bulltól, mivel már másodszor ütközött a szezonban Sebastian Vettelel (Rossz nyelvek szerint a németnek is köze van a váltáshoz.) és az oroszt visszaminősítették a fiókcsapathoz. Dr Helmut Marko és a csapatvezetés végül Verstappent választotta a két ifjú titán közül, így lényegében egy olyan helycsere történt, amilyen a mai napon is. 

Verstappen azonnal élt a kínálkozó lehetőséggel és első Red Bullos versenyét meg is nyerte. Azóta az eredményeket szállítja, így Vettelhez és Ricciardohoz hasonlóan ő is bevált a nagycsapat számára. 

Kvjat számára nyilván elviselhetetlen volt a helyzet, mivel hiába szállított néhány jó eredményt is, mégis lefokozták. Az orosz nem is tudott sokáig megfelelő teljesítményt nyújtani és egyértelműen Sainz mögé került a csapaton belüli hierarchiában. A spanyol pilóta sorra szerezte a pontokat és három alkalommal is a hatodik helyen fejezett be egy versenyt. Kvjat ellenben maximum a spanyolországi leggyorsabb körére lehetett csak büszke. 

2017-re sem változott semmit a helyzet: Kvjat mindössze két kilencedik helyet tudott felmutatni, és teljesen motiválatlanul vezetett. Sainz ellenben továbbra is remekelt és a csapat pontjainak nagy részét megszerezve kezdte igazolni, hogy a saját jogán is kiváló pilótája és "nem csak egy ralilegenda fia". A szezon csúcspontja a Szingapúrban elért negyedik hely volt a spanyol pilóta számára. 

Az év vége egy óriási káosz lett azonban a Toro Rossonál: az egész Kvjat leváltásával kezdődött Szingapúr után és az orosz helyére az újonc Pierre Gasly került. Szezon közben azonban Sainz is távozott és elment a Renault-hoz, miután érezte, hogy erőn felüli eredményei sem lesznek elegek ahhoz, hogy lehetőséget kapjon a Red Bullnál. A spanyol azóta is az egyetlen, aki úgy távozott a Toro Rossotól, hogy azonnal szerződést kapott egy Red Bullhoz nem köthető csapattól. Carlos Jr azóta már a Mclarennél versenyez és egyre inkább bizonyítja, hogy méltó arra a hírverésre amely a megérkezését övezte. 

Az ő helyére a Le Mans-i győztes Brendon Hartley érkezett. Az amerikai futamra aztán vissza kellett hívni a már leváltott Kvjatot, mivel Gaslynak egy másik kategóriában volt futama. Az orosz pontot is szerzett, ám nemhogy nem került vissza, nem sokkal később a Red Bull kirúgta őt. A közjátéknak, valamint az F-1-es szinten tapasztalt pilóták szerepeltetésének meglett a csapat számára a böjtje: az ötödik helyett csak a hetedik helyen végeztek a konstruktőrök bajnokságában. 

Gasly és Hartley is maradhattak 2018-ra és a francia hamar bizonyítani is tudta képességeit. Bahreinben egy szenzációszámba menő negyedik helyet szerzett, majd további kiváló eredményekkel hívta fel magára a figyelmet és vált a jövő egyik nagy reménységévé. Hartley ellenben nem tudott élni a sansszal és néhány összeszenvedett ponttal távozni kényszerült az idény végén. Az új-zélandi versenyzőt azóta már a Toyota Endurance-csapata szerződtette, így visszatérhet abba a szériába, amelyben sikert-sikerre halmozott. 

Mivel Daniel Ricciardo 2019-re aláírt a Renault-hoz, így Gasly eredményei után evidens volt, hogy ő fogja megkapni az idei szezonban a lehetőséget a Red Bullnál. 

A 2019-es szezon előtt aztán megint jött egy meglepetés a csapattal kapcsolatban: Danyil Kvjat ugyanis szerződést kapott a teljesen szezonra, alig másfél évvel azután, hogy kitették a szűrét. Az orosz csapattársa az abszolút újonc Alexander Albon lett, aki több mint 60 éve az első thaiföldi pilóta a sorozatban. 

A Toro Rosso pedig elkezdett egyre jobban teljesíteni: a pontszerzések ismét folyamatosak voltak a pilóták részéről, Albon korát meghazudtoló rutinossággal szokott bele a királykategóriába, Kvjat pedig régen mutatkozott ennyire motiváltnak. A szezon eddig csúcsát a Német Nagydíj jelentette, ahol Kvjat dobogóra állhatott, Albon pedig hatodikként ért célba.

Pierre Gasly ellenben nem tudta hozni a szintet a Red Bullnál. Amíg Max Verstappent lassan titkos vb-esélyesnek kiáltják ki, addig a francia nemhogy még dobogóra sem állt, de versenykörülmények között sokszor egy perccel csapattársa mögött zárta a nagydíjat. Hiába kommunikálta azt Christian Horner, hogy pilótájukban bíznak még, úgy tűnik elfogyott a bizalom. 

Az volt a várakozást, hogy Kvjatot visszaültetik a nagycsapatba, és ő is tett olyan nyilatkozatokat, amelyben erre való reményét fejezte ki. A csapatvezetés azonban máshogy döntött és végül Alexander Albon kapja meg a lehetőséget. 

Fotó: AFP

A Toro Rosso 2006 óta íródó történetében összesen 14 pilóta kapott lehetőséget a bizonyításra. Közülük Albonnal együtt hatnak sikerült feljebb lépnie a Red Bullhoz. Közülük egyértelműen bevált a négy vb-címet szerző Vettel, valamint a többszörös futamgyőztes Verstappen és Ricciardo. Kvjat ha nem is volt teljes kudarc, de olyan eredményekre mint az említett pilóták nem volt képes, Gasly pedig csak szenvedett az autó valódi teljesítményét nézve. 

Három olyan pilóta van akit a Red Bull "lefelé buktatott" a fiókcsapathoz: Liuzzi nem tudott kitörni soha a középmezőnyből, Kvjat karrierjét majdnem tönkre tette ez a lépés és kérdéses, hogy Gaslyval mi lesz most. 

A maradék öt pilóta közül Sainz volt az akinek nem a Toro Rosso-ból való távozás vagy a Red Bullhoz szerződés jelentette az F-1-es karrierje végét, sőt szakértők szerint egy valamirevaló autóval ő akár a győzelmekre is képes lenne. Buemi, Vergne illetve az IndyCar-ban magára találó Bourdais más szériákban bizonyították, hogy az F1-ből való távozás nem egyenlő a sikertelenséggel. Speed amerikai ralikrossz bajnoki címei nem számítanak világraszóló eredménynek, így őt is oda lehet sorolni ahová Alguersuarit, vagyis azok közé, akik a lehetőség elszalasztása után eltűntek a nemzetközi autósport palettájáról. 

Finoman szólva is érdekesnek ígérkezik majd a Toro Rosso felállása a szezon második felében két olyan pilótával akik nem tudtak élni azzal a sansszal, amit a Red Bull biztosított számukra. Kvjat példáján keresztül már láttuk, hogy mivel is jár egy ilyen húzás, kérdés, hogy Gasly hogyan reagálja le ezt a jelenlegi szituációt. Az orosz pilóta lelke is háboroghat azonban, hiszen visszatérését követően élete formájában vezet, ám ez mégsem volt elég ahhoz, hogy megmutathassa, hogy hiba volt őt leírni. Albonnak kilenc futama van, hogy bizonyítsa, hogy megérett a feladatra és megérdemel egy teljes szezonra szóló szerződést is majd 2020-ra. A 23 éves  versenyző kvalitásai vitathatatlanok, azonban amint a példa is mutatja a tehetség nem mindig elég ahhoz, hogy a Red Bull szintjét valaki megugorja. 

Meglepő bejelentést tett a Toro Rosso

2017.09.26.
Kecskés István

Ne nagyon szépítsük: Danyiil Kvjatot kirúgta az istálló és Pierre Gasly-t ülteti a helyére. 

A csapat kedden jelentette be, hogy a Red Bull juniorprogramjában pallérozódó 21 éves pilóta lesz Carlos Sainz csapattársa a jövőben. Gasly tavaly megnyerte a GP2-t, az utóbbi időben pedig a Super Formula sorozatban szerepelt.

"Szeretném megköszönni a lehetőséget, úgy érzem, amennyire lehet, készen állok a feladatra" - mondta a francia versenyző.

Amennyire meglepő a hír így szezon közben, annyira benne is volt a levegőben, hiszen Kvjat mindössze kétszer végzett pontszerző helyen ebben az idényben és négy pontja van, szemben Sainz negyvennyolcával. 

A maláj nagydíjon már a francia versenyző vezeti a Toro Rosso kocsiját. 

Ezeket a cikkeket olvastad már?