Kiemelt bejegyzések

Megfűszerezné a dupla futamokat a Liberty

Megfűszerezné a dupla futamokat a Liberty

2020.05.31. | Szabó Róbert

Sajtóértesülések szerint a duplázó pályákon fordított rajtrácsos lebonyolítást alkalmazhatnak majd.

Tovább
Indy 500: egykor a világ egyik legnagyobb versenye része volt a Forma-1-nek

Indy 500: egykor a világ egyik legnagyobb versenye része volt a Forma-1-nek

Tovább
Raikkönen megkapta az utolsó Ferrariját

Raikkönen megkapta az utolsó Ferrariját

Tovább

26 éve történt az imolai tragédia, Ayrton Senna halálos balesete

2020.05.01.
Ragnar Volarus

Huszonhat éve, 1994. május 1-jén szenvedett halálos balesetet az imolai futamon a brazil Ayrton Senna, minden idők egyik legkiválóbb Forma-1-es pilótája.

Fotó: grandprix247.com

Ayrton Senna da Silva 1960. március 21-én jómódú brazil családba született Sao Paulóban. Édesapja bátorítására négyéves korában ült először gokartba, első versenyén, tizenhárom évesen az 1-es rajtszámmal indult, és a célban is elsőként intették le. 1977-ben megnyerte a dél-amerikai gokartbajnokságot, majd 1979-ben és 1980-ban világbajnoki ezüstérmes lett.

1981-ben megnősült, és Európába költözött, ahol bekapcsolódott a nagy-britanniai Formula Ford 1600-as versenysorozatba. A következő évben megnyerte a brit és az európai Formula Ford 2000 bajnokságot, 1983-ban a brit Formula-3-as bajnokságban diadalmaskodott, és megnyerte a makaói nagydíjat is.

A csúcskategóriában, a Forma-1-ben 1984. március 25-én egy kiscsapat, a Toleman versenyzőjeként mutatkozott be. Már második versenyén pontot szerzett, és az idényben háromszor állhatott fel a dobogóra. Nem csoda, hogy a következő évben már a Lotusnál versenyzett, ahol három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett, első diadalát 1985. április 21-én Estorilban aratta. 1988-ban szerződött a McLarenhez, ahol a kétszeres világbajnok francia Alain Prost csapattársa lett. Ekkor kezdődött kettejük legendássá vált versengése, ami végül odáig fajult, hogy a hivatalosan megkövetelt alkalmakat leszámítva nem is beszéltek egymással.

Fotó: LAT PHOTOGRAPHIC

Megnyerte az 1988-as világbajnokságot, 1989-ben viszont Prost mögött második lett, aztán 1990-ben és 1991-ben ismét ő végzett a pontverseny élén. 1990-ben a szuzukai futamon a rajt után nekiment az őt megelőző franciának, mindketten kiestek, Senna lett a világbajnok. Utólag elismerte, hogy a balesetet szándékosan okozta. 1992-ben egy gyengébb autóval csak negyedik lett, 1993-ban a kipörgésgátlóval felszerelt új McLarennel ismét esélyesnek számított, de végül másodikként végzett Prost mögött.

Az 1994-es évadra az akkor meghatározóvá vált Williamshez igazolt át, az idénye azonban rosszul kezdődött. Az első két nagydíjon az élről indult, de kiesett, ezután következett élete utolsó futama, a San Marinó-i Nagydíj. A versenyhétvége baljós előjelekkel indult: az első szabadedzésen a brazil Rubens Barrichello teljes gázzal a falnak vágódott, de túlélte a balesetet, másnap az újonc osztrák Roland Ratzenberger vesztette el uralmát 300 kilométer/órás sebességgel száguldó járműve fölött, s a kórházban meghalt.

Fotó: AFP/JEAN-LOUP GAUTREAU

A 14. San Marinó-i nagydíj mezőnye 1994. május elsején rajtolt el. A hetedik körben az élen 310 kilométeres sebességgel száguldó Senna a Tamburello-kanyarban a pályáról lecsúszva, egyenesen haladt tovább, és a gumikorláttal nem védett betonfalba csapódott. A szinte teljesen szétroncsolódott autóban ülő versenyző nem mutatott életjelet, a következő percekben tévénézők százmilliói szemlélték döbbenten, amint a mentők sikertelenül próbálják újraéleszteni, majd helikopterrel kórházba viszik. Itt sikerült a szívét újraindítani, de 18 óra 40 perckor halottnak nyilvánították, a halál időpontjának az ütközés pillanatát, 14 óra 17 percet adtak meg. Államfőhöz méltó brazíliai temetésén másfél millió ember vett részt, és háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. (A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a futamot ugyan másfél perccel a baleset után leállították, de aztán újraindították, az elsőséget az abban az évben először világbajnok Michael Schumacher szerezte meg.)

A baleset miatt később per indult a Williams csapat vezetői és a pálya üzemeltetői ellen, de 1997-ben mindannyiukat felmentették. Az ítélet szerint a kormányrúd a baleset bekövetkezte előtt eltörött, így az irányíthatatlanná vált autóban ülő Senna semmit sem tehetett az ütközés elkerülésére. Halálát az ütközés során leszakadó jobb első kerékfelfüggesztés által okozott három - külön-külön is végzetes - fejsérülés, homlok- és koponyaalapi törés okozta, amelyek következtében agyvérzés, illetve ödéma lépett fel. A kocsit tervező Patrick Head felelősségét 2007-ben kimondta egy olasz bíróság, de büntetést nem szabtak ki rá, mert az ügy addigra elévült.

Fotó: motorsport.com

Claire Williams, a Williams csapattulajdonos Frank Williams lánya így emlékszik vissza azokra az időkre.

"A mi házunkban Ayrton volt az isten, már hosszú évekkel, talán évtizedekkel is azelőtt. Frank szerelmes volt Ayrtonba. Befészkelte magát a szívébe, a fejébe, és mindig is be akarta őt ültetni az autójába. Édesapám kívánsága valóra vált, de a lehető legrosszabb véget ért.”

A 26 évvel ezelőtti nap is élénken él az akkor mindössze 17 éves Claire Williams fejében.

"A szobámban néztem a versenyt. Apám nyilván nem volt otthon, édesanyám a földszinten nézte. Borzasztó baleset volt, úgy éreztük, mintha valami hirtelen megszállta volna a házat. Nagyon fura volt. Anyám nagyon gyorsan feljött. Aznap este 6-kor indulnom kellett a kollégiumba, de anyám mondta, hogy most rögtön induljak. Tudtam, hogy valami komoly dolog történt. Feltettek egy vonatra, és elküldtek. A szüleim meg akartak óvni minket ettől. Ezt tették apám balesete alkalmával, és Ayrton halálakor is.”

A Williams történetében sajnos nem ez volt az első tragikus baleset. 1970-ben a Holland Nagydíjon Piers Courage vesztette életét, majd 1986-ban közúti autóbalesetben Frank Williams deréktól lefelé lebénult, majd 1994-ben, Senna halálával újra meg kellett élniük pilótájuk elvesztését. 

"Gyötrelmes volt, hogy apámmal megint ez történik. Elment Ayrton temetésére Brazíliába, ami eléggé aggasztott minket a biztonsága miatt, hiszen Ayrton hatalmas hős volt, és a mi autónkban halt meg, de Frank ott akart lenni. A londoni gyászszertartásra mindannyian elmentünk. Emlékszem, ahogy anyám azt mondta nekem: »Ezen a napon nem lesz sírás. Nem te vesztettél el valakit.« A filmünkben van egy jelenet, amikor Frank éppen Ayrton temetésén van, még sohasem láttam apámat olyannak. Megkérdezték tőle, hogy érezte magát aznap, és csak annyit mondott: »Egyáltalán nem jól.« Ez szerintem mindent elmond. Biztos vagyok abban, hogy még sok-sok évig egyáltalán nem volt jól, és még ma sem beszél róla. Arról hajlandó beszélni, hogy Ayrton milyen nagyszerű ember és kiváló pilóta volt, de a balesetéről semmit. Meggyőződésem, hogy voltak napok, amikor apám talán azt gondolta, hogy nem akar versenyezni, inkább elbújna a takaró alá. Az ember néha le akar állni, és ez volt a legnehezebb, de az embereket ebben a sportban kemény fából faragták, és talán Ayrton is azt akarta, hogy folytassuk a versenyzést."

Gerhard Berger és Ayrton Senna korábban három éven át csapattársak voltak a McLaren-Hondánál, ahol szoros barátság alakult ki közöttük. Az akkoriban a Ferrarit erősítő osztrák egy nappal korábban barátját és honfitársát, Roland Ratzenbergert is elveszítette, aki a San Marinói Nagydíj időmérő edzésén szenvedett halálos balesetet. A shownak viszont folytatódnia kellett, vasárnap a pilóták felsorakoztak a rajtrácsra.

„Ferrari-pilótaként Imolában mindig fontos az ember. Emlékszem, a rajongók kiabáltak, biztattak. Még nem ültem az autómban, Ayrton már igen, éppen nevetett valamin a sisakja alatt. Ez volt az utolsó szemkontaktusom vele” – idézi Bergert a grandprix247.com szakportál.

A Tamburello-kanyarban történt balesetre így emlékszik.

„Megállították a versenyt, Bernie Ecclestone pedig nem sokkal később odajött hozzánk és azt mondta, hogy Ayrton már kint van az autójából. Ez a versenyzők számára azt jelenti, hogy nincs nagy gond, rendben van, így nem is kérdezgettük tovább.”

Az újabb rajt után Berger állt az élre, de végül egy technikai hiba miatt kiállni kényszerült. Ekkor hallotta csak, hogy Senna az életéért küzd. Azonnal a bolognai kórházba repült, ahol a műtőben látta Sennát.

„Éppen a fejénél végeztek valamilyen beavatkozást, így le volt takarva. Őszintén szólva, szerintem ekkor már halott volt. Álltunk egy darabig előtte, majd távoztunk. Átgondoltam a jövőmet, majd két hét múlva, Monacóban rajthoz álltam. Nehéz dolgok ezek, elveszítettem egy kollégát, aki ráadásul egyben a barátom is volt. Másrészt viszont mindannyian tudjuk, hogy ebben a sportágban időnként megtörténik az ilyen, kénytelenek vagyunk ezzel megküzdeni. A versenyzés az versenyzés, hamarosan visszatértünk a normális kerékvágásba. Ugyanakkor időnként elgondolkodtam azon, ha Ayrton még most is élne és a Williamsnél maradt volna, nem hiszem, hogy öt éven át bárki más világbajnok lehetett volna.”

Fotó: grandprix247.com

A tragédia után a Forma-1-ben szigorították a biztonsági előírásokat, amiért Senna pilótaként is harcolt. A pályákat átépítették, a versenyautókat áttervezték, bevezették a nyakat és fejet védő HANS-rendszert, ennek köszönhetően a száguldó cirkuszban több mint húsz éven keresztül nem vesztette életét versenyző, a francia Jules Bianchi 2014-es Japán Nagydíjon szerzett sérüléseivel és későbbi halálával tört meg ez a sorozat.

Ayrton Senna zseni és zsarnok volt, jóindulatú és szerény ember, de a pályán rendkívüli győzni akarása miatt kihívóan is tudott viselkedni. Ő volt a Forma-1-es versenyek történetének leggyorsabb versenyzője, az időmérő edzéseken 161 futama során 65-ször volt a leggyorsabb, további 22 alkalommal indult az első sorból. A versenyeken összesen 13 645 km-en, 982 körön át vezetett. Edzéselsőségeinek rekordját csak Michael Schumacher tudta megdönteni tizenkét évvel később. Senna hat győzelmet aratott Monte-Carlóban, s a mai napig rekordnak számít az 1989 és 1993 között aratott egymás utáni öt futamgyőzelme is ezen a pályán.

Fotó: motorsportitalia.it

Az autósport harmincnégy évesen elhunyt legendájának számos szobrot és emlékművet emeltek, az egyiket az imolai pályán, a végzetes baleset helyszínén. Minden idők egyik legnagyobb Formula-1-es versenyzője több millió embernek volt példaképe, életéről számos könyv, film, sőt dal is született. Hazájában nemzeti hősnek számít, több utca, autópálya, alagút és tér viseli a nevét, a brazil labdarúgó-válogatott az ő emlékének ajánlotta 1994-es világbajnoki győzelmét.

Duplázhat idén a mezőny a Hungaroringen?

2020.04.29.
Dorogi László

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy lesz idén nyáron Forma-1-es verseny a Hungaroringen, már csak az a kérdés, hogy egy, vagy kettő.

Fotó: gpticketshop.hu

Meglehetősen sok bizonytalanság lengi körül a 2020-as Forma-1-es szezont, egyelőre azt is nehéz megmondani, mikor kezdődhet el a pontvadászat, már ha egyáltalán elkezdődik. A száguldó cirkusz kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media mindenesetre egyre biztosabb abban, hogy július elején, az osztrák Spielbergben megrendezhetik az idény első versenyhétvégéjét, majd ezt követően még 16 futamot meg tudnának tartani.

A helyszínek egyelőre szintén nem vehetőek biztosra, hiszen korábban az ausztrál, a vietnami, a kínai, a holland, a spanyol, az azerbajdzsáni és a kanadai versenyeket is elhalasztották, a monacói és a francia futamokat pedig végleg el is törölték. Ennek hatására szárnyra keltek olyan pletykák, miszerint az idei szezonban lesznek olyan helyszínek, amelyek dupláznak, tehát két versenyhétvégének is házigazdái lesznek és az egyik ilyen lehet a mogyoródi Hungaroring is.

A német Bild úgy tudja, augusztus 16-án, majd egy héttel később augusztus 23-án rendeznék meg a két Magyar Nagydíjat, de az osztrákok és a britek is két-két versenyt rendezhetnének meg Spielbergben és Silverstone-ban. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek úgy nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, hogy egyelőre korai lenne az egymás utáni két versenyről beszélni, a tárgyalások ugyanis még nem tartanak ennyire előrehaladott állapotban. Hozzátéve, természetesen a mogyoródi pálya alkalmas lenne egymást követő két verseny lebonyolítására, arról nem is beszélve, hogy turisztikai és gazdasági szempontból is sokat jelentene az országnak, ha egymás után két hetet tölthetnek el a csapatok nálunk - már persze, ha addigra lehetőség nyílik a szurkolók számára, hogy a lelátókról tekintsék meg a versenyeket.

A jelenlegi hivatalos álláspont szerint augusztus 2-án rendezik meg a Magyar Nagydíjat és a Hungaroring erre a dátumra is készül, amíg más értesítést nem kapnak.

Forma-1: elhalasztották a Francia Nagydíjat, nézők nélkül rendezik meg a brit versenyt

2020.04.27.
Szabó Róbert

Hivatalos honlapján erősítette meg a L'Equipe értesüléseit a sorozat, miszerint egy most még ismeretlen időpontra halasztották a Francia Nagydíjat.

Fotó: Motorsport

A koronavírus-járvány miatt új kormányzati intézkedéseket vezettek be Franciaországban, így az eredetileg kitűzött június 28-i időpontban semmiképpen nem lehet megrendezni a futamot. Ennek köszönhetően a szervezők egy még ismeretlen, későbbi időpontra halasztották a versenyhétvégét. A lap értesüléseit aztán később a Forma-1 hivatalos honlapja is megerősítette.

A Francia Nagydíj szervezői máris 2021 nyarára fordítják a figyelmüket, hogy egy minden korábbinál látványosabb eseménnyel üdvözöljék majd a jövőre visszatérőket Le Castellet-ben - nyilatkozta Eric Boullier a sorozat hivatalos honlapjának.

A Brit Nagydíj szervezői eközben bejelentették, hogy nézők nélkül fogják megrendezni a futamokat, így a Silverstone-i verseny sem lesz a régi. 

15 éves Alonso és Schumacher legnagyobb csatája (videó)

2020.04.24.
Kálovics Tibor

2005-ben ezen a napon rendezték a Forma-1-es San Marino-i Nagydíjat, amely során Fernando Alonso és Michael Schumacher minden idők egyik legemlékezetesebb csatáját vívta a futamgyőzelemért. 

Fotó: Getty Images

A Forma-1 hét évtizedes története tele van óriási csatározásokkal, amelyek az utolsó körig tartottak. Az idősebb rajongók a mai napig jó szívvel idézik fel Rene Arnoux és Gilles Villeneuve párharcát az 1979-es Francia Nagydíjról, de Robert Kubica és Felipe Massa 2007-ben Japánban is olyan csatát vívott, amely a sportág legendás pillanatai közé tartozik. Ezek a csatározások azonban nem a győzelemről döntöttek és meglehetősen ritka is volt, hogy két pilóta az utolsó körig nyüstölje egymást az első helyért. 2005-ben Imolában viszont ez történt: a sportág két legendája ugyanis olyasmit produkált az utolsó körökben, amit ma is visszasírnak a rajongók. 

Michael Schumacher úgy vághatott neki a 2005-ös idénynek, hogy zsinórban öt világbajnoki címet nyert a Ferrarival, karrierje hetedik világelsőségét pedig minden korábbinál simább körülmények között szerezte. Bár a Ferrarinál történtek személyi változások is, valamint a szabályokon is változtattak (betiltott kerékcsere, megváltoztatott kvalifikációs rendszer), mégis sokan úgy vélték, hogy őt kell majd legyőzni. A szezon azonban nem így indult számára: Ausztráliában az időmérőn a körülmények áldozata lett, miután akkor kezdett el szakadni az eső, amikor ő a pályán volt, ám a futamon Nick Heidfelddel a saját hibájából ütközve esett ki. Malajziában csak a középmezőnyből rajtolhatott és mindössze a hetedik helyet tudta megszerezni. Bahreinben már a fejlődés jeleit mutatta és a második helyre kvalifikálta magát, ám néhány kört követően hidraulikai gondok miatt kiesett. A többszörös címvédő így írd és mond 2 ponttal várhatta az európai szezon kezdetét. 

Fernando Alonso ellenben szárnyalt az év elején. Az akkor 24 éves pilóta már futamgyőztesként és a vb (nem is annyira) titkos esélyeseként készülhetett 2005-re. Az első futamon rögtön a a harmadik helyet szerezte meg, csapattársa Giancarlo Fisichella és Rubens Barichello mögött. Malajziában és Bahreinben viszont már senki nem állhatott Alonso és a Renault útjába és 10 ponttal vezette a bajnokságot mindenki előtt. Bár Jarno Truli állt a bajnokság második helyén (két második helyének köszönhetően), a szakértők még mindig azt várták, hogy Kimi Raikkönen és Michael Schumacher lesznek Alonso legnagyobb riválisai, annak ellenére, hogy a német mellett a finn versenyzőnek is meggyűlt a baja a szezon elején a technikával. 

Sokan sírják vissza a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Forma-1-et, mondván az autóknak volt hangjuk, nem voltak ennyire egyértelmű, hogy melyik pilóta nyer (cáfolatként mindjárt ott van a 2001-es, 2002-es és 2004-es idény), és az akkori szabályok egy érdekesebb Forma-1-et hoztak el a közönség számára. Ennek az időszaknak egy szegmensét viszont valószínűleg senki nem sírja vissza: a kétfázisú kvalifikációt. A 2005-ös idényt megelőző két szezonban superpole-rendszerben dőlt el a rajthelyek sorsa, vagyis a pilótáknak egyetlen gyorskörük volt arra, hogy minél jobb helyről rajtoljanak. Ezt a szabályt bolondították meg erre az évre: a szombati időmérő mellett ugyanis vasárnap is rendeztek egy kvalifikációt és a két mért kör eredményét összeadva határozták meg a rajtsorrendet. A szabályt senki sem szerette: a nézők többsége még ki sem ért a futamra, amikor ez a szakasz lefutott, a tv-társaságok többsége (köztük az RTL Klub) nem is adták élőben a második etapot, ráadásul a csapatok dolgát is nehezítette, hogy vasárnapra nemcsak a futam miatt kell koncentrálniuk. Ezt a szabályrendszert aztán néhány futammal később eltörölték és visszatértek a hagyományos egykörös kvalifikációhoz. 

Imolában még ez a rendszer volt érvényben és Schumacher ennek esett áldozatul: szombaton hiába teljesített viszonylag jól, vasárnapi hibája miatt csak a 13. helyről indulhatott a Ferrari szentélyének számító versenypályán. Az élről Kimi Raikkönen (McLaren) startolhatott, Alonso a második legjobb időt autózta összesítésben, míg mögülük Jenson Button (BAR), Mark Webber (Williams), Jarno Trulli (Toyota) és Takuma Sato (BAR) várhatta a piros lámpák kialvását és a 62 körös futamot. Schumachernek ugyan nagyon feküdt ez a pálya (1992 és 2004 között) amikor célba ért, akkor vagy első vagy második helyen végzett, ötször ráadásul diadalmaskodott is itt, ám senki nem várt tőle nagy eredményt az időmérőt követően. 

Az első körök igazi drámát hoztak: előbb Alonso csapattársa Fisichella csapta falnak az autóját, majd a tökéletes rajtja után utcahosszal vezető Raikkönen alatt adta meg magát a McLaren. A spanyol ekkor utcahosszal vezette a versenyt: tíz kört követően Button előtt nyolc, Trulli előtt 15 másodperccel vezetett, Schumacher pedig csak a 11. helyen szerénykedett, mintegy negyedpercnyi lemaradás miatt. A német világbajnok beragadt testvére Ralf mögé és körökön keresztül csak a középmezőnyben autózhatott. Miután Rubens Barichello is a technika áldozata lett a Ferrari-drukkerek kis túlzással már csak a csodában bízhattak, hogy valami jó eredményt ér el kedvenc csapatuk. 

A Schumacher érában a Ferrari egyik legnagyobb fegyvere volt a taktika: a Jean Todt és Ross Brawn nevével fémjelzett csapat olyan bokszstratégiákat alkalmazott, amely a többi csapatot őrületbe kergette és ráadásul ez párosult sokáig a mezőny legjobb pilótájának tudásával és a mezőny legjobb autójával. Ez az autó azonban nem volt a legjobb, viszont a taktikai zsenialitás megmaradt: Schumacher eltolt stratégián volt az élmenőkhöz képes és ez kifizetődőnek bizonyult. Amint üres térben autózhatott, sorra szállította a leggyorsabb köröket és feljött a harmadik helyre. Ezt a pozícióját ráadásul meg is őrizte miután kihívták tankolni. Huszonnyolc kör megtétele után a címvédő hátránya 31 másodperc volt Alonsohoz képest, Button pedig mintegy 20 másodperccel autózott előtte. 

Schumacher a taktikának köszönhetően úgy autózhatott, hogy se előtte, se mögötte nem volt senki a lekörözötteket leszámítva és pokoli tempót diktált. Körönként majdnem egy másodperccel gyorsabb volt mint Button és hamarosan meg is érkezett a BAR pilótájára. Alonso kijött a 42. körben és a Ferrari szerelői is kimentek, elhitetvén mindenkivel, hogy várják a világbajnokot. A bajnok azonban nem jött ki, egészen addig, amíg el nem jött a 49. kör. A gyors tempójának és a stratégiájának köszönhetően Alonso mögé jött vissza és alig másfél másodperc választotta el őket egymástól. Schumacher már a kivezető körén is faragta a különbséget riválisa mögött, akire fel is ért. Jöhetett tehát az azóta már legendássá váló test-test elleni küzdelem a két sztárpilóta között. 

Az egész világ azt várta, hogy Schumacher úgy fog átmenni a fiatal spanyolon is, mint kés a vajon, ám a pontversenyt vezető Alonso is bizonyítani akart, ezért őrületes módon védekezett. Pillanatok alatt négytizedre olvadt a különbség és kezdetét vette egy tíz körös háború. Schumacher nagy fölénye az akkor már másfél évtizede tartó pályafutása során az volt, hogy mentálisan is a vetélytársai fölé kerekedett és kvázi kikészítette pszichikailag az ellenfelet, Alonso személyében azonban emberére akadt. A Renault versenyzője a fiatal korát megszégyenítő módon védekezett ellene hosszú körökön keresztül. A címvédő hiába próbálta meg legalább ötször is ugyanott megelőzni riválisát, a spanyol zárta az ívet ellene. A szűk imolai pálya ráadásul a vezetőnek kedvezett, főleg mert, egyikük sem mert belemenni egy olyan manőverbe, amely veszélyeztette volna azt, hogy célba érjenek. Schumacher aztán az utolsó körben is próbált előzni, valamint a rövid célegyenesben is kigyorsított, ám végül Fernando Alonsót intették le az első helyen. A két pilótát a célban 215 ezredmásodperc választotta el egy 305 kilométeres száguldás során. 



Mindketten csak a legnagyobb tisztelettel beszéltek egymásról a leintést követően és egyértelmű volt, hogy mindketten bizonyítottak: Alonso igazolta, hogy megérett a bajnoki címre, miután egy gyorsabb autót tartott vissza attól, hogy megelőzze, Schumacher pedig megmutatta, hogy tempót tekintve még mindig a legjobbak közé tartozik. Az azóta már legendássá váló csatározás már csak azért is volt kiemelkedő, mert mindketten az autójuk teljesítményének határán autóztak, úgy, hogy 310-es tempónál nem voltak veszélyesek a másik egészségre és teljesen sportszerű harc zajlott. 

A futamnak aztán lett utóélete is a csata mellett: a versenyt követően kiderült, hogy a harmadik helyen célba érő Jenson Button és a hatodikként záró Takuma Sato BAR-Hondája 4,5 kilogrammal könnyebb a megengedettnél. A két pilótát azonnali hatállyal kizárták, ráadásul a következő két futamról el is tiltották őket. A végeredményben ráadásul nem is ez volt az egyetlen változás: Ralf Schumacher 25 másodperc időbüntetést kapott egy veszélyes bokszutcai manőverért és így csak kilencedik lett. 

A kizárásoknak köszönhetően a harmadik helyet Alexander Wurz szerezte meg, aki Juan-Pablo Montoyát helyettesítette a McLarennél (A kolumbiai a hivatalos indoklás szerint teniszezés, ám meg nem erősített információk szerint motokrosszozás közben sérült meg). Jaques Villenuve (Sauber) lett a negyedik megelőzve Jarno Trullit (Toyota) és Nick Heidfeldet (Williams). Az utolsó két pontszerző helyen Mark Webber (Williams) és az élete első futamát teljesítő Vitantonio Liuzzi zártak. 

Alonso az erős szezonkezdésének köszönhetően toronymagasan vezette a világbajnokságot és bár a szezon második felében Kimi Raikkönen és a McLaren többször is legyőzte őt, végül két futammal a szezon vége előtt Brazíliában megszerezte élete első világbajnoki címét. Schumachernek ugyan voltak felvillanásai (második hely Kanadában, pole és dobogó a Hungaroringen) és megnyerte a "hatautós" indianapolisi futamot, ám a technika valamint a gyengébb autó miatt nem volt esélye a vb-címért harcolni. A hétszeres világbajnok végül a harmadik helyet azért így is elcsípte összetettben Alonso és Raikkönen mögött. 

Fotó: AFP


2006-ban aztán Alonso és Schumacher nemcsak egy futamon keresztül, hanem egy egész évadban vívott egymással lenyűgöző csatát a világbajnoki címért, amelyből a spanyol került ki győztesen. A csata csúcspontja akkor is Imola volt ahol szinte megismételték 2005-ös harcukat azzal a különbséggel, hogy akkor Schumacher vezetett és nyerte meg a verseny. Az imolai pályán akkor rendeztek utoljára Forma-1-es futamot és a legendás aszfaltcsík nem is búcsúzhatott volna méltóbban, mint két ekkora klasszisnak a késhegyre menő csatájával. 

A 2005-ös San Marinó-i Nagydíj végeredménye:

1  Fernando Alonso Renault 1h27:41.921
2  Michael Schumacher Ferrari + 0.215
3  Alexander Wurz McLaren-Mercedes + 27.554
4  Jacques Villeneuve Sauber-Petronas + 1:04.442
5  Jarno Trulli Toyota + 1:10.258
6  Nick Heidfeld Williams-BMW + 1:11.282
7  Mark Webber Williams-BMW + 1:23.297
8  Vitantonio Liuzzi Red Bull-Cosworth + 1:23.764
9  Ralf Schumacher Toyota + 1:35.841
10  Felipe Massa Sauber-Petronas + 1 kör
11  David Coulthard Red Bull-Cosworth + 1 kör
12  Narain Karthikeyan Jordan-Toyota + 1 kör
13  Tiago Monteiro Jordan-Toyota + 2 kör
Ki  Christijan Albers Minardi-Cosworth Hidraulika
Ki  Rubens Barrichello Ferrari Elektronika
Ki  Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes Kardántengely
Ki  Patrick Friesacher Minardi-Cosworth Kuplung
Ki  Giancarlo Fisichella Renault Baleset
DQ  Jenson Button BAR-Honda kizárva
DQ  Szató Takuma BAR-Honda kizárva

Forma-1: ismét kiszállna a sorozatból a Ferrari

2020.04.23.
Szabó Róbert

Az olasz istálló csapatfőnöke, Mattia Binotto ismét kiszállással fenyegetett, abban az esetben, ha a költségvetési limit egy bizonyos összeg alá fog csökkenni.

Fotó: F1világ

A jelenleg kialakult helyzetben a Formula-1 vezetősége több intézkedést is bevezetett a költséghatékonyság miatt. Többek között előrehozták és kibővítették a nyári gyárleállást, valamint 2022-re halasztották a 2021-es szabálymódosításokat. Ezek mellett felmerült a költségvetési limit csökkentése, viszont erről nem sikerült megállapodni a legutóbbi telekonferencián sem. A legtöbb gárda abban egyetért, hogy 175 millió dollárról 150-re csökkentenék ezt az összeget, viszont a kevesebb pénzből gazdálkodó istállók akár 100-ra is visszavennék a limitet.

A Ferrari és a Red Bull viszont nem tartja elfogadhatónak azt, hogy 145 millió dollár alá csökkentsék költségvetési limitet, sőt Mattia Binotto már a kiszállás lehetőségét is feldobta. Ezt azzal indokolja a két csapat, hogy nem vehetők egy kalap alá azokkal az istállókkal, amelyek készen vásárolják az alkatrészeket.

A csapatok különböznek egymástól, valamennyi más sajátosságokkal bír. Más országokban működnek, más jogrendszer vonatkozik rájuk, és másképp dolgoznak. Nem lehet olyan egyszerű és egyértelmű strukturális változtatásokat végrehajtani csak úgy, hogy lineárisan csökkented a költségvetést. Tudjuk, hogy az F1 és az egész világ nehéz időszakon megy keresztül a koronavírus-járvány miatt, ám ettől még nem kellene kapkodni, és nem szabad olyan döntéseket hozni a vészhelyzetben, amelyek következményeit meg sem vizsgáltuk.  A 145 millió dollár már eleve is nagy engedmény a tavaly júniusban meghatározotthoz képest. A további csökkentés nem megvalósítható további áldozatok nélkül, főleg a humánerőforrást illetően. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy a csökkentés miatt át kelljen gondolnunk az egyéb lehetőségeinket, melyek megfelelnek a versenyzéssel kapcsolatos elveinknek A Formula–1-nek az autósport csúcsának kell lennie, a technológia és a teljesítmény szempontjából is. Vonzónak kell lennie az autógyártók és a szponzorok számára is, akik azt szeretnék, hogy a legnagyobb presztízzsel bíró sorozattal társítsák őket. Ha túlságosan lecsökkentjük a költségeket, azt kockáztatjuk meg, hogy jelentősen romlik a színvonal, és közelebb kerülünk az alsóbb kategóriákhoz – nyilatkozta a The Guardiannek Mattia Binotto.

A Ferrari csapatfőnökének kijelentése után az istállónak aztán tisztáznia kellett magát, hogy szó sincs még a kiszállásról, hiszen Binotto csak arra akart utalni, hogy nem keresnek másik versenyzési lehetőséget.

Tisztázni szeretnénk, hogy Mattia sosem mondta azt a The Guardiannak adott nyilatkozatában, hogy a Ferrari kiszáll a Formula–1-ből, ha egy bizonyos összeg alá csökken a költségvetési limit. Mattia csupán jelezte, hogy a Ferrari nem szeretne más versenyzési lehetőségeket keresni az F1-en kívül - áll a Ferrari közleményében.

Mentősként harcol a koronavírus ellen a korábbi Ferrari-főnök

2020.04.23.
Dorogi László

Maurizio Arrivabene nem akarta nagy dobra verni nemes küldetését, de az olasz sajtó csak megszimatolta.

Fotó: AFP/Getty Images

Önkéntes mentősnek állt Maurizio Arrivabene, a Forma-1-ben szereplő Ferrari egykori csapatfőnöke. Bár az olasz szaki ezt nem akarta nyilvánosságra hozni, Leo Turrini, a száguldó cirkusz egyik bennfentes olasz újságírója mégis kiderítette és ha már így tett, nyilvánosságra is hozta.

A koronavírus-járvány komoly megpróbáltatások elé állította Olaszországot, eddig közel 200 ezer fertőzöttet regisztráltak és már több mint 25 ezren haltak meg a vírus okozta szövődményekben, ezért minden civil és nem civil segítség életeket menthet.

Az Il Resto del Carlino című lap információi szerint Arrivabene már a válság kezdetén szabaddá tette magát, hogy mentővel idős embereket kórházba szállíthasson, s bár mogorva stílusához tartozó nagy szívéhez hűen úgy látta a legjobbnak, ha erről nem mond senkinek semmit, mégis kiderült.

Maurizio Arrivabenét 2014 februárjában nevezte ki a Ferrari csapatfőnöknek, irányítása alatt sikerült javítania a csapatnak a 2010-es évek elején látható visszafogott teljesítményén, irányítása alatt 14 futamgyőzelmet is szereztek az olasz istálló pilótái, ám a Mercedes egyeduralmát nem sikerült megtörniük. Arrivabenét tavaly januárban menesztette a Ferrari vezetése, amellyel a hírek szerint meg is romlott a csapatvezető viszonya.

Címkék: Ferrari

Daniel Ricciardo teljesen megbolondult a karanténban

2020.04.19.
Ragnar Volarus

Az ausztrál pilóta eddig sem volt a legvisszafogottabb tagja a száguldó cirkusznak ha viccelődésról volt szó. De ezt most valami egészen extrém szintre fejlesztette. Parkour edzést tartott otthon, de rögtön nyitásként motorral érkezik a nappaliba. A többit nézzék meg saját szemükkel.

Elhunyt Sir Stirling Moss, minden idők egyik legjobb versenyzője

2020.04.12.

Életének 91. évében elhunyt Sir Stirling Moss, minden idők legjobb autóversenyzője, aki nem tudott Forma-1-es világbajnoki címet szerezni. 

Fotó: AFP

A legendás pilóta halálhírét felesége jelentett be a sajtónak, elmondása szerint az utóbbi időben folyamatosan ápolásra szoruló Mosst álmában érte a halál. 

Sir Stirling Moss 1929 ben született West Kengingtonban, édesapja korábban szintén versenyzett, egyszer részt vett az Indy 500-on is. Striling 19 évesen kezdte el követni apját a pályán, majd hamarosan egyre jobb eredményeket ért el. 1950-ben diadalmaskodott Monacóban a Forma-3-asok versenyén, egy évvel később pedig már a Forma-1-ben is debütálhatott. Első F-1-es futamát a nyolcadik helyen zárta Svájban. 

Először 1954-ben állhatott dobogóra egy Maseratival, majd 1955-ben már a Mercedeshez igazolt. Első futamgyőzelmét ebben az idényben aratta, amikor nagy csatában győzte le Juan-Manuel Fangiót Silverstone-ban. Az év végén a második helyen végzett az ötszörös világbajnok argentin mögött a pontversenyben. 1956-ban kettő, 1957-ben három győzelemmel zárt Fangio mögött a tabellán egy Maserati majd egy Vanwall volánja mögött. 

A legnagyobb esélye 1958-ban volt a világbajnokság megnyerésére, amikor négy futamgyőzelmet is aratott, ám Mike Hawthorn-nek egyetlen siker és egy kiegyensúlyozottabb teljesítmény elég volt a végső győzelemhez. A vb-t egy meglehetősen érdekes eset döntötte el: Hawthorn-t Portugáliában kizárták, amiért egyszer a pályán, és pont Moss győzte meg a versenybírákat, hogy ne zárják ki barátját. Ha a kizárás érvényben marad, akkor Stirling Mossnak hívják a világbajnokot. 

1959-ben, 1960-ban és 1961-ben egyaránt a harmadik helyen végzett a világbajnoki pontversenyben, mindegyik idényben egyaránt két versenyen intették le elsőként. 1962-ben a Goodwood-i versenypályán súlyos balesetet szenvedett, amelynek következtében részlegesen lebénult és egy hónapig kómában volt. Szerencsére felépült, ám a hivatásos karrierjét be kellett fejeznie. A sporttól nem szakadt el, még az előző évben is indult veterán autókkal bemutatóversenyeken. 

Általános vélekedés, hogy ő volt minden idők legjobb olyan versenyzője, aki nem lett világbajnok, ezért "korona nélküli királynak" is szokták nevezni. Az F-1-ben 66 futamon indult el, ezek közül 16-ot nyert meg, 16-szor indulhatott az élről, 19 alkalommal futotta meg a leggyorsabb kört és 24-szer a dobogóra is felállhatott. A királykategóriában többek között diadalmaskodott a 22 kilométeres Nordschleifén (1961), valamint három alkalommal is nyert Monacóban (1956, 1960, 1961).

Amellett, hogy közel 20 világbajnokságon kívüli futamot is megnyert, Stirling Moss nemcsak a Forma-1-ben tette le a névjegyét. 1954-ben a legendás Sebringben rendezett 12 órás versenyt, egy évvel később a világ leghosszabb versenyének számító Mille Magliát nyerte meg. A Le Mans-i 24 óráson kétszer, a Monte Carlo Ralin egyszer végzett a második helyen. 

Az autósport hőskorának utolsó hírmondója szeptember 17-én ünnepelte volna 91. születésnapját. 

Címkék: Forma 1

Forma-1: az osztrák sportminiszter bizakodó, júniusban rajtolhat a szezon

2020.04.11.
Dorogi László

Werner Koglert szerint meg fogják tudni rendezni az eredetileg július 5-ére tervezett Osztrák Nagydíjat Spielbergben.

A sportminiszteri tisztet is ellátó osztrák alkancellár elképzelhetőnek tartja, hogy eredeti időpontjában, július 5-én rendezzék meg a Forma-1-es Osztrák Nagydíjat - erről beszélt a bécsi Kliene Zeitungnak.

Erre valóban adódhat lehetőség, ugyanis a jelenlegi állás szerint Ausztriában június végéig tiltott a tömegrendezvények rendezése, így a júliusi időpont már ezen a határon kívül esik. Koglert szerint ha mindenki betartja a biztonsági előírásokat, valamint az Ausztriába történő be és kilépés szabályait, akkor már csak a Forma-1-nek kell készen állnia az ausztriai futamra.

A száguldó cirkusz idei világbajnoksága Ausztráliában rajtolt volna március elején, csakhogy a koronavírus-járvány miatt a melbourne-i futamot törölni kellett. Azóta a bahreini, a vietnami, a kínai, a holland, a spanyol, a monacói, az azerbajdzsáni és a kanadai versenyhétvégét is elhalasztották vagy törölték, jelen állás szerint leghamarabb június végén Franciaországban kezdődhet a szezon, ezt követné az Osztrák Nagydíj. Ez persze egyelőre még nincs kőbe vésve, a járványhelyzet alakulásának megfelelően döntenek a Forma-1 vezetői a kezdésről - már ha lesz ilyen...

A versenyzés a vérében volt - Ayrton Senna 10 legemlékezetesebb győzelme

2020.03.21.

Ma ünnepelné 60. születésnapját a tragikus körülmények között elhunyt Ayrton Senna. Cikkünkben 10 legemlékezetesebb futamgyőzelmének felvételével emlékezünk a háromszoros világbajnok legendára. 

Fotó: f1.com

1960. március 21-én látta meg a napvilágot minden idők egyik, ha nem a legkiválóbb Forma-1-es pilótája Ayrton Senna Da Silva. A brazil versenyző agresszív stílusa, és fanatizmusa miatt hamar milliók kedvencévé vállt és karrierje során sikert-sikerre halmozott. Rögtön az első szezonjában a mezőny egyik leggyengébb autójának tartott Tolemannal két dobogós helyezést szerzett, majd 1985 és 1987 között a Lotussal hat futamgyőzelmet aratott. 

Az igazi aranykor akkor jött el számára, amikor 1988-ban a McLarenhez igazolt és a wookingi istállónál töltött első szezonja végén máris világbajnoki címet szerzett, majd 1990-ben és 1991-ben ismét a világ legjobbja lett. Alain Prosttal, Nelson Piquet-vel és Nigel Mansellel vagy Michael Schumacherrel való rivalizálása a sportág aranylapjaira tartozik. Az 1994-es idény elején a Williamshez igazolt, hogy legjobb pilótaként a legjobb autóval is győzelmet arasson. Az év harmadik versenyén azonban Imolában halálos kimenetelű balesetet szenvedett 34 éves korában. Karrierje során összesen 41 futamgyőzelmet aratott, 65 alkalommal szerezte meg az első rajtkockát és 19 alkalommal futotta meg a verseny leggyorsabb körét. 

Felsorolni is nehéz az emlékezetes győzelmeit, ám mi most mégis arra vállalkoztunk, hogy a 10 legemlékezetesebbet megpróbáljuk összegyűjteni. Fontos megemlíteni, hogy a lista teljesen szubjektív, valamint csak olyan versenyeket tartalmaz, amelyen Senna diadalmaskodott. Utóbbi kitétel miatt nem szerepel az összeállításban az 1984-es emlékezetes Monacói Nagydíj, ahol második lett a Tolemannal, az 1990-es és 1991-es Japán Nagydíj ahol másodszor  harmadszor is világbajnok lett, az 1988-as monacói verseny ahol egy perccel is vezetett mielőtt kiesett volna valamint az 1989-es suzukai futam sem, ahol bár elsőként ért célba, később kizárták. 

Az első győzelem - 1985 Portugália

Nem volt kérdés, hogy a remek debütálóév után egy komolyabb csapathoz igazol és bár a Lotus ekkoriban már elkezdett leszállóágba kerülni, Sennának (és szintén tragikusan fiatalon elhunyt csapattársának Elio de Angelisnek) köszönhetőn még az élmezőnyhöz tartozott. A brazil fenomén az időmérő edzésen megszerezte élete első pole pozícióját, majd az esős körülményeket mindenkinél jobban uralva több mint egyperces előnnyel diadalmaskodott Michele Alboreto előtt. Jellemző a fölényére, hogy a harmadik helyen befutó Patrick Tambaytől kezdve mindenkit legalább egyszer lekörözött. 

Centikkel Mansell előtt - 1986 Spanyolország

Ha kellett, akkor Senna a szerencsével sem állt éppen hadilábon és ennek legékesebb bizonyítéka a '86-os jerezi futam volt. Óriási csatát vívott Nigel Mansellel, amikor is a britnek ki kellett jönnie friss abroncsokért. Tíz kör volt hátra a futamból, Senna pedig 19 másodperccel vezetett vetélytársa előtt. A Williams pilótája azonban szédületes tempót diktált és körről-körre faragta le a hátrányát, a Lotusos brazil pedig kétségbeesetten próbálta tartani az előnyét. Végül 14 ezredmásodperccel megőrizte a vezetést és élete harmadik futamgyőzelmét aratta. 

Az első monacói diadal - 1987 Monaco

Nem úgy indult számára karrierje negyedik idénye, ahogy azt eltervezte, ám Monacóban sikerült megvillantania valamit a valós tudásából. Nigel Mansell az időmérőn ugyan legyőzte őt, ám miután a "brit oroszlán" autójában a turbó meghibásodott, Senna átvette a vezetést. Végül több mint fél percet vert rá az év végén harmadik világbajnoki címét szerző Nelson Piquet-re. A következő futamot Detroitban szintén megnyerte, az volt a Lotus történetének utolsó futamgyőzelme. 

Nyílt sisakos küzdelem a Hungaroringen - 1988 Magyarország

Monaco mellett a Hungaroringen is specialistának számított, hiszen három versenyt nyert meg hazánkban, további négy alkalommal pedig a dobogó második fokára állhatott fel. Mégis az a diadal volt a legemlékezetesebb, amelyet első világbajnoki évében aratott az akkor még klasszikus vonalvezetésű ringen. Alain Prost folyamatosan ott volt a nyomában, ám egy körülbelül kétszáz méteres szakaszt leszámítva a futam teljes távja alatt maga mögött tudta tartani francia ellenlábasát. 

Vert helyzetből szerzett vb-cím - 1988 Japán

Hiába ért többször célba és szerzett is több pontot Alain Prost, a pontszámítás sajátossága miatt Sennának már az idényzáró ausztráliai verseny előtt megadatott, hogy világbajnok legyen. (A 16 futamból a 11 legjobb eredményt vették figyelembe és ő többször is nyert mint csapattársa). A brazil rajtja azonban katasztrofálisan sikerült: autója lefulladt és csak a 14. helyen tudta bevenni az első kanyart. Pokoli tempót diktálva alig tizenhat kör előtt feljött a második helyre, majd nem sokkal féltáv után meg is előzte a másik McLaren pilótát. Végül elsőként intették le és így bebiztosította élete első világbajnoki sikerét. Brazíliában az óriási időeltolódás ellenére is minden idők egyik legnézettebb sporteseménye volt a futam, amelyet követően többnapos ünneplés vette kezdetét a nemzeti hős győzelme miatt. 

-

Örömünnep hazai közönség előtt - 1991 Brazília

Bár 1989-ben is aratott néhány szép győzelmet, nem is beszélve második vb-címe évéről (1990), de mégsem volt egyik sem olyan emlékezetes, hogy felférjen a listánkra. Nem úgy az első hazai sikere, amelyet a legnagyobb győzelmének tartanak a mai napig. Évekig rendkívül peches volt hazája versenyén és amikor Rióból Sao Pauloba került át a Brazil Nagydíj, mindennél jobban győzni akart. Nyugodtan is haladt a nagy siker felé, amikor autójában elromlott a sebességváltó: negyedik, majd az ötödik és a harmadik sebességi fokozatát is elveszítette. Az utolsó 10 körben a körülmények ellenére is versenyben maradt és óriási fizikai megterhelésnek kitéve magát végül megszerezte a hőn áhított győzelmet. A futamot követően extázisban ünnepelt és bár rosszul lett, mégis felállt a dobogó tetejére. Az évet négy győzelemmel kezdte és végül háromszoros világbajnokká koronázták Suzukában. 

Legyőzni a verhetetlent - 1992 Monaco 

Az igazán nagy klasszisok zsenialitása akkor látszik meg igazán, amikor nem a legjobb autóval versenyezve is képesek kiugró eredményeket elérni. Sennával ez utolsó két teljes szezonjában történt meg, amikor a Williams-Renault dominálta a világbajnokságot, és a Benetton-Ford is hosszabb távon jobban teljesített a Mclarennél. Ő azonban így is számos nagy diadalt ért el, ezek közül az egyik legemlékezetesebb az ötödik monacói sikere volt. Ismét Nigel Mansellel csatázott, és úgy tűnt, a szezont öt sikerrel kezdő brit megtöri a hegemóniáját a hercegségben. A futam hajrájában azonban vetélytársának ki kellett állnia egy defekt miatt és így Senna mögé ért vissza. A háromszoros bajnok autója ugyan gyengébb volt, de a pálya minden négyzetcentijét kihasználva végül maga mögött tartotta az év végén világbajnokságot nyerő Mansellt. 

Az eső ura- 1993 Donington

Egyetlen versenyt rendeztek a Forma-1 történetében a Donington Parkban, de az minden idők egyik legjobb versenyének minősül. Senna az időmérőn a negyedik rajtkockát szerezte meg és a rajtnál egy pozíciót veszített is. Ekkor azonban következett élete legjobb köre: 4 kilométer alatt Michael Schumachert, Karl Wendlingert, Damon Hillt és Alain Prostot is megelőzve azonnal az élre vágott az esőben. Taktikai előnyét és esőmenői képességei tökéletesen kihasználva végül úgy nyert, ahogy akart, egyedül Hill nem kapott kört a célba érkezők közül. 

A hercegség vitathatatlan királya - 1993 Monaco

Egy évvel korábbi monacói győzelmével utolérte Graham Hillt a legnevesebb versenyen aratott győzelmek számát tekintve, 1993-ban pedig meg is előzte az autósport egyetlen "háromkoronás" legendáját. A sikerhez ezúttal szerencse is kellett: Alain Prost autója a rajtnál lefulladt, Michael Schumacher pedig motorhiba miatt az élről állt ki, ez azonban nem von le semmit Senna érdemeiből. Hatodik monacói győzelmét végül nagy fölénnyel abszolválta. 

Az utolsó diadal - 1993 Ausztrália 

Tény, hogy voltak emlékezetesebb győzelmei, mint amit ekkor Adelaide-ben aratott, ám az utolsó sikernek ott van a helye a listán. Az időmérőn megszerezte az első rajtkockát és így véget vetett a Williams majdnem két éven keresztül tartó dominanciájának a kvalifikációkat illetően, majd a versenyt is behúzta Alain Prost és Damon Hill előtt. A francia legenda a szezon végén visszavonult és a két ellenség a sajtótájékoztatón kibékült, és egymás érdemeit méltatták. Ez volt az utolsó versenye a McLaren színeiben is, így győzelemmel zárta le minden idők egyik legsikeresebb versenyző-csapat munkakapcsolatát. 

Címkék: Forma 1

Ezeket a cikkeket olvastad már?